Wikipédia

„Vasvári Pál (történész)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Visszavontam az utolsó 3 változtatást (Bánfalvi János), visszaállítva Kobeat szerkesztésére
1. sor:
{{egyért2|a történészről|Vasvári Pál (egyértelműsítő lap)}}
Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 6.) író, történész, pedagógus, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.▼
{{Személy infobox
|név=Vasvári Pál
|kép=Vasvári Barabás 1848.jpg
|képméret =
|képaláírás =Vasvári Pál 1848 tavaszán<br/>([[Barabás Miklós (festő)|Barabás Miklós]] [[litográfia|litográfiája]]). Arcképét rajongó leánytanítványai készítették el.
|születési dátum=[[1826]]. [[július 14.]]
|születési hely=[[Tiszavasvári|Bűd]]
|halál dátuma=[[1849]]. [[július 5.]] {{életkor-holt|1826|7|14|1849|7|5}}
|halál helye=[[Havasnagyfalu]]
|halál oka=
|sírhely=
|születési név= Fejér Pál
|művésznév =
|álnév =
|becenév=
|állampolgárság=
|nemzetiség=[[Magyarok|magyar]]
|házastárs =
|élettárs =
|gyermekei =
|szülei =
|szakma =
|iskolái=
|megjegyzés =
|aláírás=
|weboldal=
|blog=
|IMDb=
|PORT.hu=
|MySpace=
|MTMT=
|wikicommons=
 
|alsablon=
}}
 
▲'''Vasvári Pál''' (''eredeti nevén Fejér Pál''; [[Tiszavasvári|Bűd]], [[1826]]. [[július 14.]] – [[Havasnagyfalu]], [[1849]]. [[július 65.]]) író, történész, pedagógus, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi„[[márciusi ifjak”ifjak]]” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.
 
== Családja, származása ==
Vasvári Pál őseiről, a Fejér családról kevés adat maradt fenn. A Fejér családot még [[I. Rákóczi György]] felesége telepítette be a Nyírségbe a XVII. században.
Családja, származása
 
Vasvári Pál őseiről, a Fejér családról kevés adat maradt fenn. Thallóczy Lajos - Vasvári Pál első életrajz írójának megállapítása szerint „Bocskay-féle armalis hajdu család.” A hajdúkat, akik egyik hadnagya, Fejér Márton volt, még I. Rákóczi György özvegye, Lórántffy Zsuzsanna telepítette be a Nyírségbe a XVII. század közepe táján.
Vasvári Pál nagyapja, Fejér János felszabadított [[jobbágy]] volt, [[1746]]-ban született [[Nyírgelse|Nyírgelsén]]. [[Bacsinszky András]] munkácsi[[munkács]]i [[Keleti katolikus egyházak|görögkatolikus]] püspök szentelte pappá [[1774]]-ben, ezt követően [[1781]]-ig Mándokon[[Mándok]]on, [[1795]]-ig Palágyon[[Palágykomoróc|Palágy]]on, majd [[1814]]-ig szülőfalujában, Nyírgelsén volt [[Plébánia|parókus]]. Nyugdíjas éveit lányánál, Sáránál, valamint annak férjénél, Zékány Bazil (László) parókusnálLászlónál töltötte, Penészleken hunyt el 1825/26. körül. Felesége Kőmíves Rozália volt, akitől több gyermekegyermekük született. Az előbb említett Sára nevű leánygyermekén kívül 3 fiúgyermek nevét tudjuk, akikés édesapjukközülük hivatásáthárman folytatták, éspedigapjuk Györgymesterségét: (Gergely néven szerzeteskéntJános, JánosGyörgy és Pál - (Vasvári Pál) édesapja - pedig parókusként. János egyik fia (szintén János – Vasvári Pál unokatestvére) [[1829]] és [[1879]] között [[Nyírcsászári]] parókusa volt. Az ő fia volt az a Fejér Emánuel munkácsi egyházmegyei olvasókanonok, a munkácsi egyházmegye főtanfelügyelője, akit néhány internetes forrás tévesen Vasvári Pál testvéreként említ.
 
Fejér Pál – Vasvári édesapja – 1786. január 25-én született Palágyon, 1813. december 12-én szentelte pappá Bradács János munkácsi segédpüspök, majd édesapja mellé Nyírgelsére rendelte kisegítő lelkésznek. 1814-től 1821-ig Dámócon volt parókus. Ezután 1827-ig adminisztrátor volt Bűdön, mivel a falu kegyura, Dogály János nem engedte parókussá kinevezni, mert mást kívánt a posztra. 1827 és 1836. között Hajdúböszörményben volt parókus. Hajdúböszörményi parókusként többek között Debrecen gorögkatolikus híveit is ellátta, mivel Debrecn ekkor Hajdúböszörmény egyik filiája volt. 1836-ban Nyírvasváriba került, ahol a nyíri esperesi kerület konfesszáriójaként (gyóntatójaként) is tevákenykedett. Fia innen vette fel a 'Vasvári' nevet.[1] Nyugdíjasként - pontosan meg nem állapítható időpontban - Gebére (ma: Nytkáta) költözött, Sára nevű néhai nővérének Zékány Márta nevű leányához és annak férjéhez, Lengyel Teodor parókushoz, és ott halt meg 1851. április 4.-én.
Fejér Pál – Vasvári édesapja – [[1786]]. [[január 25.|január 25-én]] született Palágyon, [[1814]]-től [[1821]]-ig [[Dámóc]]on volt parókus. Ezután [[1827]]-ig adminisztrátor volt [[Tiszavasvári|Bűdön]], mivel a falu [[Kegyúri jog|kegyura]], Dogály János nem engedte parókussá kinevezni, mert mást kívánt a posztra. Később a [[Nyírvasvári]]ban lévő nemzeti iskola igazgatója volt, fia innen vette fel a 'Vasvári' nevet.<ref>„A márciusi ifjak egyike én valék”, (Válogatott írások, beszédek, levelek) (Budapest, 1988.)</ref> Felesége Méhey Erzsébet volt, akitől öt gyermeke született: Ágoston, János, Emánuel, Elek és Pál. Közülük Emánuel pap, Elek pedig jogász lett.
Még felszentelése előtt, 1813. június 8.-án, az akkori Abaúj-Torna megyében lévő Gadna községben megnősült, feleségül vette Méhey Erzsébetet, a gadnai parókus, egyúttal csereháti esperes, Méhay János leányát. Méhay Erzsébet - Vasvári Pál naplóbejegyzésének tanúsága szerint - 1843-ban hunyt el valószínűleg Nyírvasváriban, sajnos erről bizonyosság nem szerezhető, illetőleg a pontos időpont nem állapítható meg, mivel a nyírvasvári görögkatolikus anyakönyvek a II. világháború végén a román csapatok által megsemmisítésre kerültek. Méhay János később magas egyházi tisztséget töltött be, 1817-ben alakult a Munkács Egyházmegye kassai külhelynökségéből az Eperjesi Egyházmegye, melynek a nagyprépostja, a második embere lett, egészen 1835. január 28-án bekövetkezett haláláig.
Fejér Pál és Méhay Erzsébet házasságából Dámócon két fiúgyermek született, éspedig 1815. július 24-én Ágoston, 1818. november 7-én pedig János. Ágostonról annyi tudható, hogy Mezőkeresztesen élt családjával, illetőleg a Teleki Blanka ellen 1853-ban folyt bűnvádi eljárásban tanúként hallgatták ki. Fejér Jánosról pedig a nevén és a születési idején kívül más nem tudható. Az bizonyos, hogy édesapjuk lelkészi hivatását egyikük sem követte.
A különböző források említést tesznek még Vasvári Pál Emánuel és Elek nevű testvéréről. Emánuel állítólag pap lett, kanonok, munkácsi tankerületi főigazgató, Elek pedig jogász, törvényszéki bíró, élete végén Budapesten telepedett le. A dámóci, bűdi, hajdúböszörményi és a nyírvasvári anyakönyvben egyikük születési bejegyzése sem található, Fejér Emánuel pedig nem szerepel egyetlen görögkatolikus schematizmusban sem. Mint korábban utaltam rá a tévesen Vasvári Pál testvéreként azonosított Fejér Emánuel valójában Vasvári Pál unokatestvérének, a nyírcsászári parókus, Fejér Jánosnak a gyermeke volt. Fejér Elek létezésére sincs - az anyakönyvi bejegyzés hiányán túl is - semmilyen bizonyíték.
Vasvári Pálnak állítólag 2 leánytestvére is született volna, akik azonban pár napos korukban, még keresztelésük előtt meghaltak. Ez is bizonyíthatatlan.
Vasvári Pálnak tehát bizonyíthatóan 2 testvére volt, az említett Ágoston és János, akik jóval idősebbek voltak nála, egyéb testvérei létezéséről nem tudunk.
 
== Élete ==
Vasvári Pál 1826. július 14-én Tiszabűdön[[Tiszavasvári|Tiszabűd]]ön született Fejér Pál néven. Elemi iskolai tanulmányait Hajdúböszörményben végezte, majd 1837-tőlTanulmányait a [[nagykárolyi piarista gimnáziumbagimnázium]]ban került. Itt mindvégig első eminens, kiváló tanuló, a Károlyi grófok támogatták, házitanítóként is működött gróf Károlyi Lajos gyermekeikezdte mellett. Mint legkiválóbb tanuló végzésként ő búcsúzott tanáraitól évfolyama nevébenmeg. [[1843]]-ban beiratkozott a Károlyi[[Eötvös grófok támogatásával beiratkozott aLoránd Tudományegyetem|pesti egyetemreegyetem]]re, ahol bölcsészet szakon történelmet és természettant hallgatott, de idővel [[Horvát István (történész)|Horvát István]] hatása miatt teljesen a történelemnek szentelte magát. Már egyetemi hallgatóként vezérszerepet vitt az ifjúság körében. [[1847]]-ben a [[Teleki Blanka]] által alapított nevelőintézetbe került tanárnak. Ugyanebben az évben kezdte el használni a Vasvári nevet, s az 1848. január elején megjelent ''Történeti Névtár'' című művében a kiadó, Magyar Mihály már Vasvári Pálként szerepelteti nevét.[<ref>{{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Vasvári 1. |url={{MEK|00000/00060/html/105/pc010521.html#2]}} |elérés ideje=2015-01-31}}</ref>▼
Élete
▲Vasvári Pál 1826. július 14-én Tiszabűdön született Fejér Pál néven. Elemi iskolai tanulmányait Hajdúböszörményben végezte, majd 1837-től a nagykárolyi piarista gimnáziumba került. Itt mindvégig első eminens, kiváló tanuló, a Károlyi grófok támogatták, házitanítóként is működött gróf Károlyi Lajos gyermekei mellett. Mint legkiválóbb tanuló végzésként ő búcsúzott tanáraitól évfolyama nevében. 1843-ban a Károlyi grófok támogatásával beiratkozott a pesti egyetemre, ahol bölcsészet szakon történelmet és természettant hallgatott, de idővel Horvát István hatása miatt teljesen a történelemnek szentelte magát. Már egyetemi hallgatóként vezérszerepet vitt az ifjúság körében. 1847-ben a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetbe került tanárnak. Ugyanebben az évben kezdte el használni a Vasvári nevet, s az 1848. január elején megjelent Történeti Névtár című művében a kiadó, Magyar Mihály már Vasvári Pálként szerepelteti nevét.[2]
 
1848 március 15-én a kitörő [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|forradalom]] vezetői között tevékenykedett, fontos szerepe volt a [[12 pont]] megalkotásában, majd a népgyűlés elé terjesztésében is. Petőfi a forradalom nevében lefoglalt nyomdagép mellett emlékezetből írta le a [[Nemzeti dal]] mámoros sorait. Vasvári ollóval a kezében várta egy-egy újabb versszak megszületését, felszabdalta a papírt, hogy gyorsabban dolgozhassanak a betűszedők. Tagja lett a [[Közcsendi Bizottmány]]nak is, és ő üdvözölte hivatalosan a [[Batthyány-kormány]]nak Pozsonyból, az országgyűlésről [[április 11.|április 11-én]] Pestre érkező tagjait.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vasvári_Pál_(történész)”