„Pattern 1853 Enfield” változatai közötti eltérés

Az '''1853 mintájú Enfield''' .577 kaliberes, elöltöltős, huzagolt csövű gyalogsági puska volt, melyet a Royal Small Arms Factory gyártott és elsősorban a Brit Birodalom használt 1853–1867 között. A fegyverhez használt lőszer és annak előkészítési módja robbantotta ki többek között az 1857-es indiai szipojlázadást is. A típust 1867-ben a Snider-Enfield váltotta a hadseregekbenbrit hadseregben.

Az 1853-as mintájú Enfield puskát, melyet P53-nak is neveztek a Royal Small Arms Factory enfieldi gyárában fejlesztették ki az 1850-es évek folyamán. Az elbírálásra benyújtott mintak közül a gyár Lowell nevű főellenőre készítette fegyver tervét fogadták el. A P53 elődjénél, a 0,702 hüvelykes [[Pattern 1851 Enfield|P51-nél]] kisebb űrmérettel készült, mert a [[Krími háború]]ban kiderült, hogy a P51 ugyan felülmúlja az ellenség simacsövű perkussziós fegyvereit, de túl nehéz. A katonák a nehéz fegyver mellett a nagy kaliberhez tartozó szinténkaliberű, nehéz lőszerből nem voltak képesek elégnek tartott mennyiséget hordani magukkal az ütközetek megvívásához. Az űrméret csökkentését leginkább ellenző, agg [[Arthur Wellesley|Arthur Wellesley, Wellington hercege]] azonban 1852-ben meghalt és utóda, Sir Henry Harding fegyverzet-felügyelő szabad utat adott az új koncepciónak.

A kalibert 0,702 hüvelykről 0,577-re csökkentették.{{refhely|Kapszli.hu2}} A 99 cm hosszú csőben három, 1:78 hüvelyk arányú emelkedésű huzag futott, eredetileg hagyományos, majd a később készített puskákban progresszív huzagmélységgel.{{refhely|Kapszli.hu}} Az agyat három fémlap rögzítette, emiatt „háromlapos”-nak is emlegették a fegyvert.

A P51 töltése is nehézkesnek bizonyult, az indiai brit katonák időként kővel kellett üssék a puskavesszőt, hogy a a szorulásra hajlamosthajlamos lőszert a helyére juttassák.{{refhely|Kapszli.hu2}} Az új lőszert 70 graines, vagyis 4,5 grammos fekete lőpor repítette ki.{{refhely|Majendie|9. o.}} A fegyver általában a [[Robert Taylor Pritchett]] tervezte Pritchett-, vagy [[Minié-lövedék|Burton-Minié lövedék]] 530 grammos, Boxer-féle módosítású verzióját használta, mely 259 - 274 m/s sebességgel hagyta el a csőtorkolatot. A Pritchett által tervezett eredeti lőszert Boxer ezredes terve nyomán módosították, mert a 0.568 átmérőjű hajlamos volt szorulni és emiatt az indiai bevetések alkalmával a fegyver kivívta a brit katonák ellenszenvét. Boxer 0.55-re csökkentette a lövedék átmérőjét és az addigi méhviasz-faggyúkeverék bevonatot tisztán méhviaszra cserélte. Agyagdugasszal növelte a kizárólag a lőszerben található lőpor erejét, melyet a korábbi modell esetében az csökkentett, hogy a lőpor a lövedék mentén hajlamos volt elégetlenül eltávozni a csőben.{{refhely|Majendie|9-11. o.}} A Metford-Pritchett Minié típusú lőszerrel {{szám|16000}} lövést tudtak leadni a tszteken anélkül, hogy a P53-at tisztítani kellett volna,{{refhely|Kapszli.hu}} vagyis rendkívül megbízhatóvá vált.