„Jean Jaurès” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Elekes Andor (vitalap | szerkesztései)
37. sor:
{{Idézet 2|''Ha a háború kitör, borzalmas lesz, és elképzelhetetlen méreteket ölt. Először válik általános világháborúvá, amely elborít minden kontinenst… Bolygónk piroslik majd a kiontott vértől. (Jean Jaurès az első világháborúról)''}}
 
1914. július 31-én a párizsi Café du Croissant nevű kávéház ablakához sétált Rauol Villain és a kávéház ablakán keresztül, két revolver lövéssel meggyilkolta Jaurést.<ref>Berenson, The trials of Mme Caillaux, p.242</ref> Villain azt nyilatkozta, hogy csak a „haza ellenségét akarta eltávolítani”. A gyilkost 1919-ben a francia esküdtszék felmentette, de 1936-ban, a spanyol polgárháború idején a köztársaságiak kezére került, akik kivégezték. A gyilkosságot követő nap plakátok jelentek meg az általános mozgósításról egész Franciaországban. Tíz évvel később Jaurès földi maradványait a Panthéonba szállították, ahol az ország legkiemelkedőbb személyei között helyezték örök nyugalomra.[1]
 
Emlékét Párizsban a [[Jaurès (párizsi metró)|Jaurès]] metrómegálló és a Montmartre 146 alatt, a Café du Croissant falán emléktábla is őrzi.
44. sor:
 
*''A társadalom fejlődésének törvényei Jaurès és Lafargue vitája az idealista és materialista történeti felfogásról''; Népszava, Bp., 1907
*Georges Jean–Silber Longuetː ''Azev, Harting és társai. Terroristák és rendőrkémek. 1-2. köt.''; bev. Vladimir Burzev, előszó Jean Jaurès, ford. Ormos Ede; Népszava, Bp., 1909
*''A társadalom fejlődésének törvényei Jaurès és Lafargue vitája az idealista és materialista történeti felfogásról''; ford. Holló Jenő; Szocialista-Kommunista Munkások magyarországi pártjának kiad., Bp., 1919
*''Válogatott beszédek és írások''; vál., bev., jegyz. Jemnitz János, ford. Székely Andorné; Kossuth, Bp., 1973