„Herman Lipót” változatai közötti eltérés

"''A Nemzeti Szalonban karikatúrákat, zsánerképet, tájképet, majd egy nagyobb tájképet a Műcsarnokban állítottam ki jelentéktelen sikerrel. [[1910]]-ben egy grafikai kiállításon kövér színes nőket angyalkákkal mutattam be, ami némi figyelmet keltett. Nehezen összegyűjtött pár száz koronával Párizsba utaztam ([[1911]]), ennek az útnak döntő hatása volt munkálkodásomra. [[1912]]-ben végre műteremhez jutottam Pesten, s [[1913]]-ban egy kollektív kiállítással szerepeltem az [[Ernst Múzeum]]ban meglehetős erkölcsi és anyagi sikerrel. Aktos kompozíciók sok gyerekkel s buja növényzettel, néhány portré, tájkép és sok rajz volt kiállítva. Részt vettem a ''Kecskeméti Művésztelep'' alakulásában ([[1910]] - alapító tagja). Innen vonultam be [[1914]]-ben a világháborúba. Szerbiában, mint frontkatona (kaptam érte vitézségi érmet) később, mint hadifestő gyűjtöttem élményeket. Még a háború alatt, [[1916]]-ban a Műcsarnok "Pásztorjáték" című festményemet az Erzsébetvárosi Kaszinó díjával tüntették ki. Anyám arcképét a Szépművészeti Múzeum vette meg. Azóta többször állítottam ki az Ernst-múzeumban. kompozíciókat, aktos csoportképeket, dekoratív festményeket, üveg-terveket, dekoratív festményeket, illusztrációkat, arcképet, tájképet és zsánerszerű dolgokat festek.''" <ref>Az Est Lexikona 1923./ Herman Lipót)</ref>