„Jeruzsálem” változatai közötti eltérés

A muszlimok számára Jeruzsálem fontos vallási emlékhely. Jeruzsálem óvárosában a [[Templom-hegy]]en áll az [[Al-Aksza-mecset]], vallásuk harmadik szent helye [[Mekka]] és [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medina]] után. [[Mohamed próféta]] azt vallotta, hogy e városban voltak az őt megelőző próféták, ezért eleinte parancsára Jeruzsálem felé fordultak az imádkozó (ma Mekkára tekintő) muszlimok.<ref>Anthony H. Cordesman: ''The Final Settlement Issues. Asymmetric Values & Asymmetric Warfare.'' in: ''The Israeli-Palestinian War. Escalating to Nowhere.'' Praeger Security International, Washington 2005, 62. {{ISBN|0-275-98758-2}}</ref> Hitük szerint Mohamed próféta innen emelkedett fel a mennybe arról a szikláról, amelyen [[Ábrahám (Terah fia)|Ábrahám]] kínálta áldozatul a fiát (az ő hitük szerint nem [[Izsák (Ábrahám fia)|Izsákot]], hanem annak féltestvérét, [[Izmael (Ábrahám fia)|Izmaelt]]).<ref>Francis E. Peters: ''Muhammad the Prophet of God.'' in: ''The Monotheists. The Peoples of God.'' University Press, Princeton NJ 2003, 95-96. {{ISBN|0-691-11460-9}}</ref><ref>Sahih Bukhari: ''Compendium of Muslim Texts.'' University of Southern California. Elérve 2007. november 3-án (a Sahih Bukhari egy angol fordításából, Volume IX, Book 93, Number 608)</ref> A Templom-hegyen lévő [[SziklatemplomSziklamecset]] állít ennek a helynek emléket. Ennek ellenére a Korán egyszer sem említi Jeruzsálemet. Mohamed soha nem is járt Jeruzsálemben a Korán szerint. Umár, Mohamed szellemi utóda volt az első aki Jeruzsálemben járt. Jeruzsálem fontossága egy politikai vita során alakult ki egy rövid időre. 682-ben a damaszkuszi kalifa tette meg szent várossá Jeruzsálemet, mert kitiltották őket a Mekkai Hadzsból. Ekkor keletkezett a történet, mi szerint Mohamed itt ment fel a mennybe. Pár év múlva újra megnyílt az út Mekkába és Jeruzsálem jelentősége elveszett.