„Szárd–francia–osztrák háború” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A háború lezárása: elírás javítása
98. sor:
[[Július 12.|Július 12-én]] – a szárd–piemonti fél megkérdezése nélkül – a két császár aláírta a [[villafrancai fegyverszünet]]et, amelyben Ausztria csak Lombardiáról mondott le (Franciaország javára), de megtarthatta [[Veneto|Venetó]] tartományt és – Cavour nagy csalódására – a stratégiai fontosságú Erődnégyszöget is. Az [[1859]]. [[november 10.|november 10-én]] megkötött [[zürichi béke]]szerződés, amit már II. Viktor Emánuel is aláírt, ezt a megegyezést hagyta helyben. Lombardiát, a háború egyetlen gyümölcsét Franciaország átengedte a [[Szárd Királyság|Szárd-Piemonti Királyság]]nak, cserébe – a szövetségi szerződés értelmében – megszerezte [[Savoyai Hercegség|Savoyát]] és a [[Nizzai Grófság]]ot.
 
A véres [[solferinói csata|solferinói csatát]] [[humanitárius katasztrófa]] is kísérte. Kiütközött a tömeghadseregek egészségügyi ellátó szolgálatainak teljes elavultsága. Sok, egyébként gyógyítható sebesült és beteg katona halt meg a rossz higinéniaihigiéniai viszonyok, az elégtelen orvosi ellátás, a gyógyszer- és kötszerhiány miatt. Egy véletlenül arra utazó fiatal svájci üzletembert, [[Jean Henri Dunant|Henri Dunant]]-t olyan mértékig megrendítették a látottak, hogy útjának eredeti célját feladva, napokon át a szenvedők sorsának enyhítésén és segélyszállítmányok megszervezésén dolgozott. Hazatérve ''„Emlékezés Solferinóra” („Un souvenir de Solférino”)'' címmel megírta tapasztalatait (1862). Egy évvel később barátaival és támogatóival együtt [[Genf]]ben megalapította a sebesült katonákat segítő nemzetközi bizottságot ''(Comité international de secours aux militaires blessés),'' amelynek [[1864]]-ben már első kongresszusát is megtarthatták. A szervezet nevét [[1876]]-ban [[Nemzetközi Vöröskereszt]]re ''(Comité international de la Croix-Rouge)'' változtatták. Jószolgálati tevékenységét a Vöröskereszt később kiterjesztette a hadifoglyokra, a nem harcoló civil sebesültekre és menekültekre, háborúk és elemi csapások áldozataira is. Alapítójának Henri Dunant-t tekintjük.
 
<gallery class="center">