„SUGÁR Üzletközpont” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kalamed (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Kalamed (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
| besorolás =
| kép = Zuglo orscivertanlegi.jpg
| képaláírás = Légifelvételen a SugárSUGÁR Üzletközpont (jobbra) és az IKEA bútoráruház (balra), az Örs vezér terének Zugló felőli perspektívájából
| képméret =250px
| becenév =
49. sor:
| wikicommons = <!-- Wikidatából -->
}}
A '''SugárSUGÁR<ref>hivatalosan csupa nagybetűvel bejegyzett és használt márkanév</ref> Üzletközpont''' a [[Budapest XIV. kerülete|zuglói]] [[Örs vezér tere|Örs vezér terén]] nyílt meg [[1980]]. november 7-én. Ez volt az ország első olyan bevásárlóközpontja, ahol – a korszak nagyáruházainak szokásos belső kialakításától eltérően – az üzletek, szolgáltatóegységek egy központi fedett tér köré szerveződtek. Az amerikaiakkoriban ésújszerűnek nyugat-európaiszámító plázákat kicsiben, visszafogottan imitáló struktúra későbbelrendezés jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a SugárSUGÁR a 90-es évek végétőlkésőbb, az igazi plázák korszakában is versenyképes tudott maradni.
 
 
'''==Története'''<br>==
===A kezdetektől az átadásig===
A terület története a szocialista városfejlesztés [[1960-as évek|hatvanas évekbeli]] időszakára nyúlik vissza. Ekkor döntöttek arról, hogy az [[1950-es évek|ötvenes években]] épült [[Kerepesi út]]i [[lakótelep]] folytatásaként modernebb, [[Panelház|nagypaneles]] lakóövezet létesüljön a [[Nagy Lajos király útja]] túloldalán, [[Füredi utcai lakótelep|Füredi úti lakótelep]] néven, amelynek komplett városrészközpont-funkciót szántak. Az ötvenes években még csak a [[Puskás Ferenc Stadion (1953)|Népstadion]]ig tervezett [[M2-es metróvonal|2-es metrót]] is úgy tervezték újra, hogy az [[Örs vezér tere (metróállomás)|Örs vezér téren legyen a végállomása]] (a [[Helyiérdekű vasút|HÉV]]-et viszont megrövidítették, hogy ne járjon párhuzamosan a metróval). A telek beépítésére pályázatot írtak ki, amelyet a BUVÁTI (Budapesti Városépítési Tervezőintézet) építészkollektívája: Iványi László, Kovács Balázs és Zádori Attila nyert meg. A Sugár Üzletközpont sokáig épült: az alapozást már [[1975]]-ben megkezdték, évekig csak az óriási munkagödör tátongott, de 1980-ra végül elkészült az épület, s az átadásra november 7-én került sor. Közben az eredeti terveket többször módosították, és a kivitelezés magában foglalta az akkor már széles körben használt házgyári elemek alkalmazását is.
 
A telek beépítésére pályázatot írtak ki, amelyet a BUVÁTI (Budapesti Városépítési Tervező Intézet) építészkollektívája: Iványi László, Kovács Balázs és Zádori Attila nyert meg. A SUGÁR sokáig épült: az alapozást már [[1975]]-ben megkezdték, évekig csak az óriási munkagödör tátongott, de 1980-ra végül elkészült az épület, s az átadásra november 7-én került sor. Közben az eredeti terveket többször módosították, és a kivitelezés magában foglalta az akkor már széles körben használt házgyári elemek alkalmazását is.
A Sugár a maga idején valóságos luxusnak számított. Egyetlen igazi „riválisa” akkoriban még csak a [[Skála Budapest Nagyáruház|Budai Skála]] volt, a Flórián Üzletközpont sokkal kevésbé.
 
===A fénykor===
A SUGÁR a maga idején valóságos luxusnak számított. Egyetlen „riválisa” akkoriban még csak a [[Skála Budapest Nagyáruház|Budai Skála]] volt. Az új áruházat [[1981]]. április 23-án [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] [[Magyar Szocialista Munkáspárt|párt]]főtitkár is megtekintette, hivatalos látogatás keretében.<ref>https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-K2ltQXgzeVFPeWE3eUJabi9DZ2cwdz09</ref>
A belső terek meghatározó színét, a sötétbarnát és a padlizsánlilát jól kiegészítette a sárgasötétsárga klinkerburkolatpietra-burkolat. A hazai közönség itt láthatott először olyan térrácsos, kupolasoros felülvilágítót, amelyen át természetes fény tódult be a központi, tágas közlekedőtérbe (a kerengőbe, ahogy akkor nevezték) és az emeleti passzázsra. A földszint és az emelet között a csempeburkolatos lépcsőkön kívül [[mozgólépcső]]n is lehetett közlekedni. A földszinten iparművész tervezte [[Közkút|szökőkút]], [[japánkert]] és pálmákkal beültetett, emelt növényágyások körül narancsszínű ülőkéken pihenhettek a vásárlók, nézelődők. A kellemes beltéribeltér klímátklimatizálását [[légkondicionáló]]k biztosították.
MegnyitásakorAz áruház megnyitásakor szinte minden akkori nagyobb hálózat képviseltette magát benne: volt Javszer, Röltex, Patyolat, Ezermester Úttörő- és Barkácsbolt, kétszintes [[Keravill]], és Vasedény, Szivárvány, Aranypók, Ofotért, Sportszer és Játék, Háztartási- és Illatszerbolt, Óra-Ékszer, [[IBUSZ]] és természetesen posta is (ezek részben ma is bérlők az üzletközpontban)., Atovábbá legtöbbszépségszalon, vásárlót azonban a földszinten lévőfodrászat, hatalmas alapterületűkönyvesbolt, luxuskialakítású Csemege szupermarket vonzottacipőjavító, amely a rendszerváltásig az országemeleten legjobbanpresszó, ellátottdrinkbár, élelmiszersnack-áruháza voltbár, rengeteg nyugati és keleti import termékkelsöröző, köztük elérhető árú szovjetszendvicsbüfé, NDKlátványkonyha, jugoszláv,cukrászat albán,és vietnami,még kínaisok ínyencségekkel,más konzervekkel, italokkalüzlet. A hidegkonyhailegtöbb készítmények,vásárlót felvágottak,azonban húsáruk,a sajtokföldszinten külön nagylévő, fedettluxuskialakítású „standot”Csemege kaptak[[szupermarket]] középenvonzotta, amelynekamely négyhosszú oldalánévekig egyszerrenemcsak folytaz a kiszolgálásország, mindig friss áruval, már akkor digitális mérlegek segítségével. A vásárlókat elkápráztattta a kiváló magyar mirelit- és tejtermékek, valamint a déligyümölcsök ésde az édességek (közöttük aránylag elérhető áron kínált nyugati csokoládék) óriási választéka is. Aegész [[Központikeleti Vásárcsarnok|Nagycsarnokotblokk]] leszámítvalegnagyobb hasonló ellátottsága csak a Budai Skála szupermarketjénekalapterületű, alegjobban [[Batthyányellátott tér]]i csarnokélelmiszer-ABC-nekáruháza ésvolt, azhatalmas EMKÉ-vel szemben lévő „Éjjel-nappal”-nak voltáruválasztékkal.
 
A Keravillnál zsilipes berakodást alakítottak ki: a szállítók egy előtérbe tudtak lepakolni, ahonnan az árut később lehetett az eladótérbe átszállítani, így nem volt szükség állandó jelenlétre, a bolti dolgozók és a szállítók tevékenysége egymástól függetlenül, zavartalanul folyhatott.
A tv-osztályon [[Videomagnetofon|képmagnót]] állítottak be, hogy a televízió-készülékeken adásszüneti napokon is mehessen műsor.
 
A tv-osztályon képmagnót állítottak be, hogy a televízió-készülékeken adásszüneti napokon is mehessen műsor.
A [[hanglemez]]osztályon megjelentek az első olyan pénztárgépek, amelyek „áruforgalom-gyűjtésre”, azaz a tételenkénti fogyás lekövetésére is képesek voltak.
 
Bevezették az előjegyzéses rendelést, Budapesten belül pedig a házhoz szállítást.
 
Az áruház mögött nagy alapterületű, ingyenes felszíni autóparkoló várta a gépkocsival érkezőket. A gyerekkocsival, [[Kerekesszék|tolószékkel]] érkezők számára rámpát alakítottak ki, amelyen [[Akadálymentesítés|akadálymentesen]] meg lehetett közelíteni a felső szintet.
A nyitvatartás ugyancsak újdonságnak számított: az akkor megszokott este 6 óra helyett a Sugár üzletei és szolgáltatóegységei hétköznap este 8-kor zártak, de a szupermarketben 9-ig lehetett vásárolni, majd – a hétvégi nyitvatartást bevezetését követően – szombat-vasárnap is, délután 5-ig.
A [[Kerepesi út]] és a HÉV-vágányok feletti gyalogoshíd létesült, hogy a [[Budapest X. kerülete|kőbányai]] oldalon lévő lakótelep, BKV-végállomások és bódésorok felől az Örs vezér téri aluljáró megkerülésével is elérhető legyen a SUGÁR.
 
Az üzletközpont körüli tágas fórumon rendszeresen voltak ünnepi vásárok, kézműves és népművészeti árusítások, könyvnapi rendezvények, bemutatók, amelyek rengeteg érdeklődőt vonzottak. Időnként szabadtéri színpadot is felállítottak, ahol ismert művészek az áruházat népszerűsítették. A beltéri „SUGÁR ALBUM” nevű rendezvényeken neves színészek, írók vettek részt.
A Sugár Áruház reklámarca [[Liener Márta]] volt, reklámszlogenje pedig a „''Csak egy ugrás a Sugár''”, ami arra utalt, hogy a főváros egyik legfrekventáltabb [[tömegközlekedés]]i csomópontjában lévő üzletközpont bárhonnan, még a Pest környéki agglomerációból is könnyen és gyorsan elérhető.
 
A nyitvatartás ugyancsak újdonságnak számított: az akkor megszokott este 6 óra helyett a SugárSUGÁR üzletei és, szolgáltatóegységei hétköznap este 8-kor zártak, de a szupermarketben 9-ig lehetett vásárolni, majd – a hétvégi nyitvatartástnyitvatartás bevezetését követően – szombat-vasárnap is, délután 5-ig.
A SugárSUGÁR Áruház reklámarca [[Liener Márta]] volt, reklámszlogenje pedig a „''CsakCSAK egyEGY ugrásUGRÁS aA SugárSUGÁR''”, ami arra utalt, hogy a főváros egyik legfrekventáltabb [[tömegközlekedés]]i csomópontjában lévő üzletközpont bárhonnan, még a Pest környéki agglomerációból is könnyen és gyorsan elérhető.
 
===1990 után===
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után a SugárSUGÁR sokáig változatlan maradt. Az egyre „retróbb” hangulatot igencsak szembeszökővé tette a konkurencia megjelenése: 2002. március 20-án az Örs vezér tér túlsó oldalán megnyílt az [[Árkád (budapesti bevásárlóközpont)|Árkád üzletközpont]], amely alaposan feladta a leckét a SugárnakSUGÁRnak. A válasz az üzletközpont 2004-től 2007-ig tartó felújítása volt: az épület homlokzata korszerűbb borítást kapott, de ami fontosabb, hogyés jelentősen megújultak a belső terek, a padlóburkolatok, álmennyezetek, üzletportálok;. azAz eredeti KIPSZER térrácsos -felülvilágító helyére új, [[dongaboltozat]]os szerkezet került, amely motorosan nyitható ablakaival a központi térnek immár nemcsak a bevilágítását, hanem a szellőztetését is biztosítja. Megtörtént a régóta esedékes teljeskörű gépészeti felújítás,. amelynekÚjabb keretébenmozgólépcsőket a korábbi egyés mozgólépcsőnagy mellettkapacitású újabbakatliftet is üzembe helyeztek a teljesen átformált II. Azszint eléréséhez: az emeleten többtermes mozi és kiállítóterem létesült, aaz II. emeletiegykori irodahelyiségek helyén pedig üzletek és éttermek nyíltak, így aznemcssak üzletközpontia szintek számát is sikerült eggyel megnövelni, hanem a funkcionalitás pedigis bővült. Több lett a mozgáskorlátozottakat segítő rámpa. A korábban raktárnak használt pinceszintet teremgarázzsá alakították át. Mindezekkel az üzletközpont területe 35 ezer négyzetméter fölé nőtt. A főforgalmú [[Kerepesi út]] és a HÉV-vágányok feletti gyalogoshíd, amely korábbaneredetileg a Gyakorló utcai lakótelepieklakótelephez Sugárhoz jutását volt hivatva megkönnyíteniépült, az Árkád megépülteátadása után új funkciót kapott: összekötióta a két konkurens üzletközpontot kapcsolja össze, így azok akár egymást erősítő hatása is érvényesülhet. [[2003]]–[[2004]]-ben, amikor az [[IKEA|IKEÁ]]-t bővítették, parkosításra került a SugárSUGÁR és a bútoráruház közötti, korábban parkolónak használt területet.
 
== Források ==
* [http://hg.hu/cikkek/varos/10573-siker-feny-csillogas Siker, fény, csillogás – A Sugár története] hg.hu, 2010. november 7.
* [http://www.uzletresz.hu/vallalkozas/20120803-mi-van-a-szocialista-plazakkal.html Kádár János plázáinak nyomában] Üzletrész.hu, 2012. augusztus 8.
* [http://egykor.hu/budapest-xiv--kerulet/sugar-uzletkozpont-csemege-aruhaz/2086 Sugár Üzletközpont, Csemege Áruház] Egykor.hu
*{{CitPer|szerző= |cím=Tegnap avatták fel, ma megnyílik a Sugár bevásárlóközpont |alcím= |periodika=[[Népszabadság]] |év=1980 |hónap=10 |nap=30 |oldal=9|évfolyam=38|szám=255}}
{{Budapest bevásárlóközpontjai}}