„Szászvár” változatai közötti eltérés

105 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
a
a
== Nevezetességei ==
Szászvár középkori várán kívül [[kőszénbányászat]]áról is híres, évtizedeken keresztül [[bányásztelepülés]]ként emlegették. Sajnos az Északi Bányaüzemet [[1995]]-ben bezárták, de emlékét ma is őrzi a község Bányászati Múzeuma.
[[Fájl:Szászvár Nagyboldogasszony templom.JPG|bélyegkép|'''Szászvár Nagyboldogasszony templom''']]
 
A szénbányászat első nyomát Szászváron [[1811]]-ben találjuk meg, de a termelés a század közepéig nem volt jelentős. Az első tőkeerős társulás a szén kitermelésére a [[19. század]] végén alakult Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. néven. A megalakulással megugrik a termelés, mert villamosítják az üzemet, az egykori malomtulajdonos Grósz Ábris jóvoltából a gépi szellőztetésre térnek át. A [[második világháború]] idején hadiüzemmé nyilvánítják, s bevezetik a [[mélyművelés]]t. A termelés [[1946]] után lendült fel igazán. Szászváron az [[1960]]. évi népszámláláskor a népesség 57,1%-a kizárólag a bányából élt, amelyből igen magas kalóriájú kohókoksz előállítására is alkalmas [[jura (időszak)|jura]] kori feketekőszenet hoztak a felszínre igen fáradságos, jobbára kézi erővel végzett munkával. Az 1960-as évek elején a Szászvár környéki lencsés szénelőfordulások elfogytak. Ezért [[1965]]-ben a [[nagymányok]]i, [[1966]]-ban a többi bányában is megszűnt a munka, a termelést csak Szászváron folytatták. A kutatások újabb gazdag szénréteget tártak fel, de hiába. [[1992]]-ben az állam kivonult az itteni bányászatból. Magán bányatársaság alakult, s ezzel egy időben 600 ember munkahelye szűnt meg. Néhány év után ez a vállalkozás is felbomlott.