„Zsira” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
24. sor:
A település a [[Kisalföld]] nyugati részén, Győr-Sopron megye délnyugati csücskében, a [[Répce]] folyó mellett fekszik. A megye székhelyétől, [[Győr]]től 83, [[Sopron]]tól 36, [[Kőszeg]]től pedig 17 kilométerre található, [[Bük]]fürdőtől 12 km távolságra van. Zsira 1920 óta határmenti település, a határ túloldalán a fülesi (Nikits) és malomházi (Kroatisch Minihof) erdő, nyugaton [[Locsmánd]] község (Lutzmannsburg) határolja. Kerékpárút köti össze [[Locsmánd]]dal és [[Répcevis]]sel, valamint [[Bük]]ön át [[Bő]]vel.
Belterülete százhat hektár, melyet gabonaföldek és háromszázötven hektáron erdő vesz körül. A környéket a pliocén korban lerakódott üledékréteg fedi, melynek alapját már a Kőszegi kristályos Ős-Répce rakta le. Zsira legmagasabb pontja a falutól északnyugatra fekvő erdőben van (225 méter), a táj e ponttól lankásan lejt a település felé. Maga a község csupán 100 méter magasan fekszik, a hajdani Ős-Répce medrében képződött öntéstalajon. (A Rozália-hegységben eredő Répce Locsmándnál két ágra bomlik, a falun átfolyó ágát Répcének, a másikat '''Újárok'''nak nevezik.) [[Fájl:Zsira_VályiAndrás.png|bélyegkép|210px|bal|[[Vályi András]] ''Magyar ország leírása'' 3. kötet (Buda, 1799), 686. old.]]
A falu éghajlatát a Kőszeg-Répcevölgy klímája jellemzi, az uralkodó nyugati szelek a nyarakat hűvösebbé teszik, szeszélyes és gyakran hideg az április és október is. Esőt leggyakrabban a déli szél hoz az [[Írottkő]] felől. A környék kavicsos talaján a tölgy és cser az őshonos fafajta, de gyakori a feketefenyő is. A juhar, galagonya és kökénycserjék között számtalan ritka növény és gombafajta is megél, a környező erdők pedig gazdagok apró- és nagy vadban, különleges, ritka rovarokban.
== Története ==
2012. december 19-én avatták fel a magyar oldalon elkészült Zsira és [[Locsmánd]] közötti új közút településrészeket és fürdőt elkerülő szakaszát. Az osztrák oldalon az építkezés [[2013]] tavaszán folytatódik.<ref>{{cite journal|quotes=no|author=|date=2012-12-19|title=120 milliárdból építenek utakat Ausztria és Magyarország között|journal=vg.hu|url=http://www.vg.hu/vallalatok/kozlekedes/120-milliardbol-epitenek-utakat-ausztria-es-magyarorszag-kozott-394190|accessdate=2012-12-19}}</ref>
==Népesség==
A település népességének változása:
| |||