„K2-vitamin” változatai közötti eltérés

A K₂-vitamin fontos szerepet játszhat a csontsűrűség egészséges szinten tartásában. Az erre utaló első jeleket {{forr|combnyaktöréses betegeknél észlelték}}, akiknek a vérében rendkívül alacsony volt a K₂-vitamin szintje.<ref>S.J. Hodges, K. Akesson, P. Vergnaud, K. Obrant, Prof. P. D. Delmas. Circulating levels of vitamins K1 and K2 decreased in elderly women with hip fracture. J Bone Min Res, October 1993.</ref> Később {{forr|laboratóriumi és klinikai vizsgálatok}} is igazolták a K₂-vitamin-hiány és a csontok meggyengült egészsége közötti szoros összefüggést.<ref>Booth SL, Broe KE, Peterson JW, Cheng DM, Dawson-Hughes B, Gundberg CM, Cupples LA, Wilson PW, Kiel DP. Associations between K vitamins biochemical measures and bone mineral density in men and women. J Clin Endocrinol Metab. 2004;89(10):4904-9</ref><ref>Knapen MH, Nieuwenhuijzen Kruseman AC, Wouters RS, Vermeer C. Correlation of serum osteocalcin fractions with bone mineral density in women during the first 10 years after menopause. Calcif Tissue Int. 1998;63(5):375-9</ref> Kimutatták, hogy a K₂-vitamin hiánya csökkenti az aktív oszteokalcin szintjét, ami növeli a csonttörés veszélyét. {{forr|Egy holland vizsgálat}} egyértelműen igazolta, hogy a K₂-vitamin a változókor után levő nőknél nélkülözhetetlen a csontok szilárdságának megőrzéséhez, és szerepet játszott a csontok ásványianyag-tartalmának és a combnyak vastagságának a növelésében.<ref>Knapen MH, Schurgers LJ, Vermeer C. Vitamin K2 supplementation improves hip bone geometry and bone strength indices in postmenopausal women. Osteoporos Int. 2007;18(7):963-72</ref>

A K₂-vitamin különleges szerepét alátámasztó további érvek érkeztek [[Japán]]ból. Úgy tűnik, a japán lakosságot kevésbé fenyegeti a csonttörés veszélye, mint az európaiakat és az amerikaiakat. Ez az eredmény ellentmondásos lenne, ha csupán a kalciumfogyasztás mértéke befolyásolná a csontsűrűséget. A {{forr|2006-ban és 2008-ban közzétett japán tanulmányok}} szerint azonban a Japánban mért magasabb csontsűrűség a [[nattó]] (egy fermentált szójababból készült, K₂-vitaminban nagyon gazdag hagyományos reggeli ételféleség) gyakori fogyasztásával hozható összefüggésbe.<ref>Yaegashi Y, Onoda T, Tanno K, Kuribayashi T, Sakata K, Orimo H. Association of hip fracture incidence and intake of calcium, magnesium, vitamin D, and K vitamins.Eur J Epidemiol. 2008;23(3):219-25</ref><ref>Ikeda Y, Iki M, Morita A, Kajita E, Kagamimori S, Kagawa Y, Yoneshima H. Intake of fermented soybeans, natto, is associated with reduced bone loss in postmenopausal women: Japanese Population-Based Osteoporosis (JPOS) Study. J Nutr. 2006;136(5):1323-8</ref> Úgy tűnik, hogy a nattóval bevitt több K₂-vitamin (MK-7) az aktivált oszteokalcin magasabb szintjéhez és a csonttörés kockázatának jelentős csökkenéséhez vezet. Ennek egy másik megerősítése az {{forr|a 2001-ben közzétett kutatási eredmény}}, amely szerint fordított összefüggés áll fenn a Japán különböző régióiban elfogyasztott nattó mennyisége és a csípőtáji törések előfordulása között.<ref>Kaneki et al, “Japanese fermented soybean food as the major determinant of the large geographic difference in circulating levels of vitamin K2: possible implications for hip-fracture risk.” Nutrition 2001, 17(4): 315-21</ref> Azokban a régiókban, ahol a nattó nem része a napi étrendnek, gyakrabban fordul elő csípőtáji törés.

{{forr|Állatokon végzett kutatások kimutatták}}, hogy a K₂-vitamin napi bevitelének növelésével az érelmeszesedés nem csupán megakadályozható, de vissza is fordítható.<ref>Schurgers LJ, Spronk HM, Soute BA, et al. Regression of warfarin-induced medial elastocal¬cinosis by high intake of K vitamins in rats. Blood. 2007</ref> A K₂-vitamin szív- és érrendszer egészségében betöltött fontos szerepét többek között a 4800 résztvevőn végzett {{forr|Rotterdam vizsgálat}} is megerősítette.<ref>Geleijnse JM, Vermeer C, Grobbee DE, Schurgers LJ, Knapen MH, van der Meer IM, Hofman A, Witteman JC. Dietary intake of menaquinone is associated with a reduced risk of coronary heart disease: the Rotterdam Study. J Nutr. 2004;134(11):3100-5</ref> Ezt {{forr|egy másik vizsgálat}} is igazolta, kimutatva azt is, hogy a K-vitaminok közül bizonyos (MK-7, MK-8 és MK-9 típusú) K₂-vitaminoknak van a legjelentősebbek szerepük abban, hogy megakadályozzák a [[kalcium]] lerakódását az artériák falán.<ref>Gast GC, de Roos NM, Sluijs I, Bots ML, Beulens JW, Geleijnse JM, Witteman JC, Grobbee DE, Peeters PH, van der Schouw YT A high menaquinone reduces the incidence of coronary heart disease in women. Nutr Metab Cardiovasc Dis. 2009 Sep;19(7):504-10</ref>

A [[csontritkulás]]os betegekben a kutatások szerint kiterjedt kalcium-lerakódások alakulnak ki, akadályozva a vér áramlását az [[Artéria|artériákban]]. Az erekben fennálló kalciumtöbblet és az ezzel egy időben a [[csont]]okban tapasztalt kalciumhiány – mely kalciumpótlás mellett is kialakulhat – a kalcium-paradoxon nevet kapta. {{forr|Ennek kialakulásáért a K₂-vitamin hiánya felelős}}, mivel jelentősen csökkenti az érelmeszesedés jelenleg ismert leghatásosabb gátlószere, az MGP nevű fehérje aktivitását.<ref name="Flore R">Flore R, Ponziani FR, Di Rienzo TA, Zocco MA, Flex A, Gerardino L, Lupascu A, Santoro L, Santoliquido A, Di Stasio E, Chierici E, Lanti A, Tondi P, Gasbarrini A. Something more to say about calcium homeostasis: the role of vitamin K2 in vascular calcification and osteoporosis. Eur Rev Med Pharmacol Sci. 2013 Sep;17(18):2433-40</ref>

{{forr|Laboratóriumi kísérletek, populációs és klinikai vizsgálatok szerint}} szoros összefüggés áll fenn a jobb K-vitamin-ellátottság és az erős, egészséges csontrendszer kialakulása között.<ref name="van Summeren">van Summeren MJ, van Coeverden SC, Schurgers LJ, Braam LA, Noirt F, Uiterwaal CS, Kuis W, Vermeer C. K vitamins status is associated with childhood bone mineral content.Br J Nutr. 2008;1-7</ref><ref name="Kalkwarf">Kalkwarf HJ, Khoury JC, Bean J, Elliot JG. K vitamins, bone turnover, and bone mass in girls. Am J Clin Nutr. 2004t;80(4):1075-80</ref><ref name="O'Connor">O'Connor E, Mølgaard C, Michaelsen KF, Jakobsen J, Lamberg-Allardt CJ, Cashman KD. Serum percentage undercarboxylated osteocalcin, a sensitive measure of K vitamins status, and its relationship to bone health indices in Danish girls. Br J Nutr. 2007;97(4):661-6</ref> A K-vitamin gyermekekre gyakorolt kedvező hatását igazolta {{forr|Summeren és munkatársainak a vizsgálata}}, mely erős pozitív összefüggést mutatott ki a K-vitamin-szint és a csontok ásványianyag-tartalma között.<ref name="van Summeren"/> A {{forr|korábban végzett vizsgálatok}} is arra utaltak, hogy a K-vitamin szedése javíthatja a csontok alakját és előnyösen hathat a csonttömeg növekedésére.<ref name="Kalkwarf"/> {{forr|Az O’Connor és munkatársai által 223 egészséges (11-12 éves) lányon végzett vizsgálat}} pozitív összefüggést állapított meg a K-vitamin-szint és a csontok ásványianyag-tartalma között.<ref name="O'Connor"/>

{{forr|Egyre több bizonyíték utal arra}}, hogy a nyugati társadalom szubklinikai mértékű K-vitamin-hiányban szenved.<ref name="Flore R"/> Régen azt feltételezték, hogy K-vitamin-hiány ritkán fordul elő. Úgy gondolták, hogy a K-vitamin táplálkozással könnyen bevihető, illetve a bélrendszerben élő baktériumok biztosítják a szükséges mennyiséget. {{forr|Az újabb tudományos adatok}} azonban azt mutatják, hogy táplálékunk nem tartalmaz olyan sok K-vitamint, mint azt korábban gondolták.<ref>Kate Rhéaume-Bleue, Vitamin K2 and the Calcium Paradox. Mississaugua: Wiley, 2012, p. 50-67</ref> Még kiegyensúlyozott étrend mellett is elfordulhat, hogy a bevitt K-vitamin mennyisége nem elégíti ki a szervezet igényeit. Ez különösen aggasztó, figyelembe véve, hogy CJ {{forr|Prynne kutató szerint}} a táplálékkal bevitt K-vitamin átlagos mennyisége ma jelentősen kisebb, mint 50 évvel ezelőtt volt, és a K-vitamin napi fogyasztása 1950 óta fokozatosan csökken.<ref>Prynne CJ, Thane CW, Prentice A, Wadsworth ME. Intake and sources of phylloquinone (vitamin K(1)) in 4-year-old British children: comparison between 1950 and the 1990s. Public Health Nutr. 2005;8(2):171-80</ref> Ez magyarázható részben az étrend összetételének megváltozásával (sokkal kevesebb zöld leveles zöldséget fogyasztunk, amelyek K1-vitaminban gazdagok), valamint az elkészítési módok megváltozásával. Régebben az élelmiszerek elkészítése különböző baktériumfajok jelenlétében történt (melyek K₂-vitamint termelnek), míg ma a nemzetközi élelmiszer-gyártási előírások által megkövetelt steril körülmények meggátolják a mikroorganizmusok – köztük a jótékony baktériumok – szaporodását és bejutását az emberi szervezetbe.