„Péter–Pál-székesegyház” változatai közötti eltérés

a
Péter–Pál
a (Akela átnevezte a(z) Péter-Pál-székesegyház lapot a következő névre: Péter–Pál-székesegyház: hosszú kötőjel, két külön személy)
a (Péter–Pál)
|pozíciós térkép=Szentpétervár}}
 
А '''Péter-PálPéter–Pál-székesegyház''' ([[orosz nyelv|oroszul]]: Петропавловский собор) (teljes nevén: ''Péter és Pál főapostolok tiszteletére szentelt székesegyház'') ortodox templom [[Szentpétervár]]ott, a [[Péter-PálPéter–Pál-erőd]]ben, orosz uralkodók nyughelye, építészeti műemlék [[Péter-korabeli barokk]] stílusban.
 
== Története ==
[[1712]] és [[1733]] között építették (építész {{nobr|[[Domenico Tresini]]}}) egy azonos nevű, fából épített templom helyén ([[1703]]–[[1704]]). 1859-ig a város főtemploma, ahol püspöki papi szolgálat volt.
 
A Péter-PálPéter–Pál-székesegyház 122,5 m magas, háromszintes harangtornya, aranyozott csúcsán egy repülő angyal figurájával, a város jelképe. Magasságával uralja a városképet. [[Harmen van Bol'esBol’es]] holland mester készítette el a torony csúcsát. Az épület belső tere oszlopokkal három hajóra osztott. Belsejében hadizsákmány-zászlók másolatai vannak elhelyezve (az eredeti zászlók az [[Ermitázs]]ban vannak).
 
Az aranyozott, metszett [[ikonosztáz]] 1722–1726 között készült el [[Moszkva|Moszkvában]]: az építész Zarudnij, Ivan Petrovics; a metszés – Trofim Ivanov, Ivan Tyelega; az ikonok – М. А. Merkurjev, F. Artyemjev), a stukkódíszítés Ignazio Ludovico Rossi és Antonio Quadri (stukkódíszítő mester), a festés – [[Georg Gsell]], Vaszilij Jarosevszkij, Mihail Alekszandrovics Zaharov és más művészek munkája.
 
[[1756]]-[[1757]]-ben között Péter-PálPéter–Pál-székesegyházat egy tűz után újjáépítették; a toronyra [[1776]]-ban szerelték fel a holland B. Oorta Krasa mester által készített órát. [[1773]]-ban szentelték fel a Szent Katalin-mellékoltárt.
A torony csúcsán lévő sérült angyalt [[1829]]-ben Pjotr Tyeluskin javította meg, aki állványzat nélkül mászott fel a csúcsra.
 
[[1864]]–[[1866]] között az [[ikonosztáz]] régi főajtaját újra cserélték, amit bronzból készítettek el (építője [[Alekszandr Ivanovics Krakau|А. I. Krakau]]); [[1875]]–[[1877]] között [[Giovanni Boldini]] a mennyezetet újrafestette; [[1905]]-ben új harangokat kapott a templom.
 
[[1919]]-ben a Péter-PálPéter–Pál-székesegyházat bezárták, [[1924]]-ben pedig múzeummá nyilvánították; a 17. sz. végéről és a 18. sz. elejéről származó értékes tárgyak legtöbbjét (ezüsttárgyakat, könyveket, szertartási ruhákat, ikonokat) más múzeumoknak adták át.
 
A [[második világháború|Nagy Honvédő Háború]] (1941–45) idején a székesegyház nagy károkat szenvedett, [[1952]]-ben restaurálták a homlokzatokat, [[1956]]–[[1957]]-ben – a belső teret. [[1954]]-ben az épületet a Várostörténeti múzeumnak adták át. Az [[1990-es évek]]től a székesegyházban rendszeresen tartanak gyászszertartásokat az elhunyt orosz uralkodók tiszteletére, [[2000]]-től – istentiszteleteket, [[2008]] karácsonyától rendszeresen tartanak istentiszteleteket.<ref>[http://patriarchia.ru/db/text/361571.html Az istentiszteletek újraindítása a Péter-PálPéter–Pál-székesegyházban] (cikk a Moszkvai Patriarchátus oldalán)</ref> 2008-ban 1917 óta először tartottak húsvéti istentiszteletet<ref name="pravoslav">[http://www.pravoslavie.ru/news/080429102014 pravoslavie.ru oldal hírei]</ref><!-- вообще-то в предыдущей фразе о регулярных богослужениях с начала 2008 года уже сказано-->. Jelenleg a székesegyház főlelkésze Alekszandr apát, aki a szentpétervári egyházmegye építészeti-művészeti kérdésekért felelős elöljárói tisztét is betölti.
 
A templom tornyában harangjáték található. A Péter-PálPéter–Pál-erődben rendszeresen harangjáték-koncerteket tartanak.<ref>[http://www.dp.ru/spb/news/citynews/2007/08/10/232430/ «A Péter-PálPéter–Pál-székesegyház harangjátéka kóruskísérettel szólal meg»] «[http://www.dp.ru/ Üzleti élet Pétervárott]»</ref>
 
== Uralkodói nyughely ==
[[Fájl:Petropavlovsk Graves.JPG|thumb|left|A szarkofágok a templomban]]
 
[[I. Péter orosz cár|I. Péter]] idejében a cári családhoz tartozó személyek temetkezési helyét még nem határozták meg véglegesen. A cár rokonait az Angyali üdvözlet kriptában (oroszul: Благовещенская усыпальница) temették el. A még építés alatt lévő Péter-PálPéter–Pál-székesegyházban [[1715]]-ben temették el I. Péter és [[I. Katalin orosz cárnő|I. Katalin]] kétéves lányát, Natáliát, a harangtorony alatt pedig a cár fiának [[Alekszej Petrovics Romanov orosz nagyherceg|Alekszej Petrovicsnak]] a feleségét Charlotte Christine Sophie Braunschweig-Wolfenbüttel hercegnőt ([[1694]]–[[1715]]). Ugyanitt helyezték földi nyugalomba [[1718]]-ban magának a cár fiának földi maradványait is. [[1716]]-ban a templom bejáratánál temették el [[Marfa Matvejevna Aprakszina|Marfa Matvejevnát]], [[III. Fjodor orosz cár]] özvegyét.
 
I. Péter halála után a még épülő templom egyik ideiglenes kápolnájában helyezték el az uralkodó földi maradványait tartalmazó koporsóját. A temetést csak [[1731]]. május 29-én tartották. A későbbiekben itt temettek el minden cárt és cárnőt [[III. Sándor orosz cár|III. Sándor]] cárig bezárólag, a Moszkvában [[1730]]-ban elhunyt [[II. Péter orosz cár|II. Péter]] és a Slisszelburgban [[1764]]-ben megölt [[VI. Iván orosz cár|VI. Iván]] kivételével. A kriptában összesen 41 temetést tartottak, többek között számos nagyherceg és hercegnő, tehát az uralkodók gyermekeinek és unokáinak temetését. [[1865]]-ben minden sírfedelet egységes, fehér márványból készült szarkofágra cseréltek aranyozott bronzkeresztekkel ({{nobr|[[Puaro, Avguszt Antonovics]]}} és {{nobr|[[Gun, Andrej Leontyjevics]]}} építészek). Az uralkodói szarkofágokat kétfejű sas díszíti. Két szarkofágot a peterhofi kőfaragó- és csiszolóüzemben készítettek [[1887]]–[[1906]]-ban: [[II. Sándor orosz cár|II. Sándor]]ét (zöld [[jáspis]]ból) és a felesége [[Hesseni Marija Alekszandrovna orosz cárné|Marija Alekszandrovna]] szarkofágját (rózsaszín Urál-hegységi [[rodonit]]ból).
 
== Érdekes tények ==
A [[Leningrádi terület]] [[Bokszitogorszki járás]]ában, Szomino faluban található a Péter-PálPéter–Pál-templom, amelynek a székesegyházéhoz hasonló angyal van a harangtornyán. A falut ezért néha kis Pétervárnak is hívják.
 
== Képek ==