„Aranka (növénynemzetség)” változatai közötti eltérés

a
{{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások
a ({{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások)
 
== Kártétele ==
Az aranka magja a talajban csírázik, a csíra szőrös és süvegtelen gyököcskéje a földbe furakodva szilárd helyzetbe kerül, a szárrésze felfelé irányul, és ingaszerű mozgást (nutációt) végez, ami közben a gazdanövényre rátalál, növekedésénél fogva rácsavarodik és a gazdanövénnyel érintkező oldalán apró dudorok alakjában, szívókat fejleszt, melyek a gazdanövény szárára erősen ráilleszkedve, attól a kész táplálékot elvonják. Ezáltal a gazdanövényt gyengítik, sőt el is pusztítják, és ezzel a termesztett növényi kultúrákban nagy kárt okoznak.
 
Az aranka a [[fitoplazma]]-baktériumok [[vektor (járványtan)|fertőzési vektora]] is lehet.
 
== Védekezés ==
Az aranka irtása vagy úgy történik, hogy az arankás foltot felkapálják és még hozzá 1 méternyi sávot, azután szalmával behintik, és ott helyben elégetik, vagy pedig az arankás foltot lekaszálják az ép lóherés 1 m-nyi sávjával, azután a foltot 30 cm vastagságban lótrágyával, vagy földdel befedik. 3-4 hét múlva a foltról a trágyát eltávolítják, mire a lóhere ismét növekedésnek indul, az aranka pedig ez idő alatt kipusztult.
 
Újabban inkább ajánlják, hogy a foltot le kell kaszálni, felkapálni és a kikapált növényeket jó mélyen a föld alá temetni. Ez az irtási mód a többinél olcsóbb és célszerűbb. Az arankás lóherét, vagy lucernát nem szabad a foltról elhordani, mert az aranka elhullott szárrészei a gazdanövényhez jutnak, és új foltot hoznak létre. Az aranka terjedése leginkább arankamentes, tiszta vetőmag használatával előzhető meg.
* [[Tolnai világlexikona]]
* {{Révai nagy lexikona|1|797}}
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
 
[[Kategória:Növénynemzetségek]]
572 638

szerkesztés