„Aranka (növénynemzetség)” változatai közötti eltérés

Az aranka magja a talajban csírázik, a csíra szőrös és süvegtelen gyököcskéje a földbe furakodva szilárd helyzetbe kerül, a szárrésze felfelé irányul, és ingaszerű mozgást (nutációt) végez, ami közben a gazdanövényre rátalál, növekedésénél fogva rácsavarodik és a gazdanövénnyel érintkező oldalán apró dudorok alakjában, szívókat fejleszt, melyek a gazdanövény szárára erősen ráilleszkedve, attól a kész táplálékot elvonják. Ezáltal a gazdanövényt gyengítik, sőt el is pusztítják, és ezzel a termesztett növényi kultúrákban nagy kárt okoznak.

Az aranka irtása vagy úgy történik, hogy az arankás foltot felkapálják és még hozzá 1 méternyi sávot, azután szalmával behintik, és ott helyben elégetik, vagy pedig az arankás foltot lekaszálják az ép lóherés 1 m-nyi sávjával, azután a foltot 30 cm vastagságban lótrágyával, vagy földdel befedik. 3-4 hét múlva a foltról a trágyát eltávolítják, mire a lóhere ismét növekedésnek indul, az aranka pedig ez idő alatt kipusztult.