„Hegyi szitakötő” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bkarolyi (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások
19. sor:
| wikicommonscat = Cordulegaster bidentata
}}
A '''hegyi szitakötő''' ''(Cordulegaster bidentata)'' hegyi erdők forrásainál, patakjainál előforduló, Dél- és Közép-Európában elterjedt, ritka szitakötőfaj.
 
==Megjelenése==
Feltűnően nagy szitakötő, testhossza elérheti a 80  mm-t (ebből a potroh 52-63 52–63 mm), szárnyfesztávolsága a 90-105 90–105 mm-t. Egész teste sárga-fekete mintás. A potroh fekete alapján egyesével elhelyezkedő keskeny sárga gyűrűk láthatóak. A tor oldalán három-három ferde sárga sáv található. Sárga homlokán egy vízszintes, a homlok széleit el nem érő, fekete csík helyezkedik el. Tarkóháromszöge (az összeérő szemek mögött a fej hátsó részén) fekete. [[Szárnyjegy]]e szintén fekete. A nőstények valamivel nagyobbak a hímeknél és potrohuk végén hosszú, fekete tojócső figyelhető meg.
 
A [[Szicília|Szicílián]] élő alfaj, a ''C. bidentata sicilica'' sárga mintázata kiterjedtebb.
 
Nagyon hasonlít hozzá a [[kétcsíkos hegyiszitakötő]] ''(Cordulegaster heros)'', amitől csak megfogva lehet megkülönböztetni a tormintázat apró részletei, a potrohfüggelékek állása és a szárny érmintázata alapján. Élőhelyük nagyrészt elkülönül az országon belül, de a [[Bakony|Bakonyban]]ban együtt is előfordulnak.
 
==Elterjedése==
Közép- és Dél-Európa hegyvidékeinek lakója. Nyugaton a [[Pireneusok]]ig, keleten [[Kárpátalja|Kárpátaljáig]] terjed élettere. Magyarországon a [[Kőszegi-hegység|Kőszegi-hegységből]]ből, az [[Északi-középhegység|Északi-középhegységből]]ből és a Bakonyból ismert.
==Életmódja==
A hegyi szitakötő lárvája erdős hegyvidékek forrásaiban, patakjainak felső folyásán él, ahol a víz a kiszélesedő kisebb teknőkben viszonylag lassú áramlású. Előnyben részesíti a mészben gazdag vizeket és [[mésztufa]]-forrásokat. A lárva magyar viszonyok között öt, melegebb éghajlaton 4-5 évig fejlődik. Az imágók nem vándorolnak messze kikelésük helyétől. Május végétől június végéig repül.
51. sor:
*[http://www.arkive.org/sombre-goldenring/cordulegaster-bidentata/image-G94892.html Sombre goldenring (Cordulegaster bidentata)] ''ARKive.org''
*[http://www.libellenwissen.de/libellenarten/grosslibellen/quelljungfern-cordulegastridae/gestreifte-quelljungfer Gestreifte Quelljungfer – Cordulegaster bidentata] ''LibellenWissen.de''
*Rozner Gy., Ferincz Á., Miókovics E.: Adatok a (Cordulegaster bidentata Sélys, 1843) és a kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) elterjedéséhez a Bakonyban ''Természetvédelmi Közlemények'' 18, pp. 447-455 447–455, 2012
 
== További információk ==
* {{cite web |url=https://www.izeltlabuak.hu/faj/sotet-hegyiszitakoto |title=sötét hegyiszitakötő - Cordulegaster bidentata Selys, 1843 |website=izeltlabuak.hu |accessdate=2018-07-05 }}
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
 
[[Kategória:Rovarfajok]]