„Gyula ostroma (1566)” változatai közötti eltérés

A '''gyulai várat''' 1566. július 2. és szeptember 2. között ostromolta Pertev pasa irányításával egy kisebb török sereg, miközben [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] vezetésével a fősereg [[Szigetvár ostroma|Szigetvár alá vonult]]. A várat végül szünetekkel két hónap ostrom után szabad elvonulás fejében feladta [[Kerecsényi László]] kapitány, azonban a kivonuló katonákra a [[törökök]] rárontottak, és többségüket megölték vagy foglyul ejtették, csak keveseknek sikerült elmenekülni. A várkapitányt végül néhány hónapnyi belgrádi rabság után végezték ki.

 

Az egykor jóval nagyobb területű erőd mai napig fennmaradt belső vára a [[15. század]] első harmadában, a [[Gyula (település)|Gyula]] fölött [[Zsigmond magyar király|Zsigmond királytól]] [[1403]]-ban tulajdonjogot szerzett [[Maróti János (macsói bán)|Maróti János]] macsói [[Bán (méltóság)|bán]] idején épült. Ezt a várat csupán egy cölöpsoros védvonal, ún. latorkert övezte. Komolyabb erődítési munkálatok a [[Gyula (település)|Gyulát]] időközben elfoglaló [[I. János magyar király|Szapolyaitól]] birtokcsere révén [[1552]]-ben megszerző [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd király]] utasítására kezdődtek. Ennek során a [[Maróti János (macsói bán)|Maróti]]-féle belső vár körül részben téglából egy négybástyás derékvár épült, ezt pedig egy ötbástyás palánkkal kerítették körbe. A külső palánkvár déli részéhez később a lovasság elhelyezésére egy négybástyás huszárvárat toldottak.

 

Az építőanyagok és hadfelszerelés állandó hiánya miatt a várból való távozásának szándékát több alkalommal bejelentő Kerecsényi a várat [[1565]] decemberében elhagyta, és oda csak [[Miksa magyar király|Miksa király]] többszöri rábeszélésére és benne való bizalmának megerősítését, illetve megfelelő számú katona, elegendő fegyver és lőszer biztosításának ígéretét követően tért vissza alig egy hónappal a török ostrom megkezdése előtt, június elején. 

 

[[Gyulai vár|Gyula várának]] ostromára a [[Szigetvár]] elleni, [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] által vezetett hadjárat során került sor. A támadók csapatát a főseregről levált, Pertev pasa által vezetett hadak, valamint a temesvári beglerbég és a havasalföldi vajda egységei alkották. A török sereg létszámára vonatkozóan az egyes források eltérő adatokat közölnek. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy nagyjából 30–32 ezer ostromló állt szemben kb. 2000, főként német és magyar várvédővel.

 

Az egyezség megszegésének, illetve a kapitány elfogásának és megöletésének legvalószínűbb oka a személye elleni bosszú lehetett. Visszavágás a [[Szigetvár ostroma|Szigetvár védelme]] során a [[törökök]]nek okozott súlyos károkért, e stratégiai jelentőségű, magát sokáig tartó erőd bevételéért folytatott harc során elszenvedett anyagi, emberi és tekintélyveszteségért. 

 

 

* {{cite news|title=Új tények az ostromról|work=Békés Megyei Hírlap|date=2014-09-27}}, online kivonat: {{cite web|url=http://www.beol.hu/bekes/kozelet/gyulai-ostrom-harmincezer-torok-ketezer-varvedo-574144|title=Gyulai ostrom: harmincezer török, kétezer védő|publisher=BEOL.hu|accessdate=2015-05-17|date=2014-09-26}}

* Gyula vára eleste 1566-ban. A vár megerősítése és felszerelése. Az utolsó hónapok. A vár ostroma és török kézre való jutása. In: Gyula város története I. kötet: A földesúri város. Írta: Dr. Scherer Ferenc. Gyula M. Város kiadása, 1938.

 

* [[Gyula ostroma (1529–30)]]

* [[Szigetvár ostroma]]

 

* [https://www.youtube.com/watch?v=SFtRj_SD2u0 Képsorozat az ostromról]