„Nikolsburgi béke” változatai közötti eltérés

A '''Nikolsburgi békét''' [[Csehország]]ban [[1621]]-ben kötötte [[Bethlen Gábor]] és [[II. Ferdinánd]]. A béke következtében [[Bethlen Gábor]] visszaadta [[magyarország]]i foglalásai jelentõs részét és a királyi címet (a [[Szent Korona|Szent Koronát]] is visszaszolgáltatta). Birtokadományait a következő országgyűlés vizsgálta felül. Cserében élete végéig megkapott 7 [[magyarország]]i vármegyét ([[Szabolcs vármegye]], [[Szatmár vármegye]], [[Ugocsa vármegye]], [[Bereg vármegye]], [[Zemplén vármegye]], [[Borsod vármegye]], [[Abaúj vármegye]]) és a ''birodalmi hercegi címet''. Személyes kielégítésképpen a ''sziléziai Oppelnt és Ratibort'' kapta meg, melyet unokaöccse örökölhetett. [[II. Ferdinánd]] pedig kötelezte magát az 1606-os [[bécsi béke]] és az 1608-as törvények betartására. [[II. Ferdinánd]] a béke értelmében a végvárak fenntartására a birodalmi segélyből 50 ezer forintot adott [[Bethlen]]nek.