„Szövetes növények” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: kék |
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
26. sor:
A szövetes növény egyetlen [[sejt]]ből, a zigótából (megtermékenyített petesejt) fejlődik tovább (mint minden soksejtű növény). Az osztódás képességével eleinte minden sejt rendelkezik, később azonban az embrió bizonyos helyeire korlátozódik, ezek a sejtek azonban életük végéig megőrzik osztódóképességüket. Ez az ún. „ős-osztódószövet” ([[merisztéma]]). Ez a szövet a gyökér- és hajtáscsúcsokon látja el feladatát. A merisztéma hozza létre az elsődleges osztódószövetet, amely ezután kialakítja a tovább osztódni képtelen állandósult szöveteket: a [[bőrszövetrendszer]]t ''(epidermis, periderma, rhytodoma),'' [[szállítószövet]]-rendszert (''[[xilém]]'', azaz fatest és ''[[floém]]'', azaz háncstest) és az [[alapszövetrendszer]]t (kiválasztó, mechanikai, víztartó, asszimiláló, átszellőztető alapszövet). Ha az állandósult szövetek újra osztódóképessé válnak, másodlagos osztódószövetről beszélünk (például ''kambium'').
A szövetes növények másik közös sajátossága az [[edényrendszer]] kialakulása. Az [[edénynyaláb]]ok szállítószövetekből épülnek fel, melyek az [[evolúció]] folyamán elsőként az [[ősharasztok]]ban ''(Psilopsida)'' jelennek meg tipikus formában. Már a [[mohák]]ban ''(Bryophyta)'' is találhatunk valamiféle edénynyalábokat, de ezeket még nem valódi szállítószövet-rendszer építi fel.
Egyszerű edénynyalábról beszélünk, ha az csak fa-, vagy csak háncselemeket tartalmaz. Ez lehet sugaras (radiális) és lemezes szerkezetű edénynyaláb. Az előbbi esetben a háncs- és fanyalábok sugarasan, felváltva állnak. A szövetes növények gyökerére jellemző. A lemezes edénynyalábok a [[korpafüvek]]re ''(Lycopsida)'' jellemzőek. A szárban lemez alakú fa- és háncsrészek váltakozva állnak.
Az összetett edénynyalábok esetén egy nyaláb háncs- és faelemeket is tartalmaz. Két fajtája a szórt elrendeződésű (kollateriális) és a körkörös (koncentrikus) edénynyaláb. Ezeknek több altípusa ismeretes. A szórt elrendeződés (kollaterialitás) esetén a háncs a kerület felé, a fa befelé esik. Nyílt a kollateriális nyaláb, ha a háncs- és a fanyaláb között van [[kambium]] ([[nyitvatermők]]nél, [[kétszikűek]]nél), ha nincs akkor zárt ([[egyszikűek]]nél). A kettős szórt elrendeződés (bikollaterialitás) mindig nyílt. Ekkor a fatestet a kerület felől és a bél felől is háncstestek fogják közre.
Az összetett edénynyalábok másik fő típusa a körkörös edényrendszer. Ebben az esetben vagy a henger alakú háncsrész veszi teljesen körül a farészt (amfikribális edénynyaláb: például egyes [[páfrányok]]), vagy fordítva, a farész a háncsot (amfivazális nyaláb: például az egyszikűek [[rizóma|rizómája]]. Zárt típus, kambium a koncentrikus edényrendszernél nincs.
55. sor:
**Osztály: Zsurlók ''(Sphenopsida)''
**Osztály: Páfrányok ''(Pteridopsida)''
*'''[[Nyitvatermők]] törzse''' ''(Gymnospermatophyta)''<br>Magvas szövetes növények. Kialakul virágzatuk és magvuk, de a nucellusz (magkezdemény) termőlevelek tövében szabadon nyitottan fejlődik. Nincs zárt magházuk, így termésük sem alakul.
**Altörzs: Szárnyaslevelű nyitvatermők ''(Pteridospermatophytina)''
70 ⟶ 69 sor:
***Osztály: Fenyők ''(Coniferopsida)''
***Osztály: Tiszafák ''(Taxopsida)''
*'''[[Zárvatermők]] törzse''' ''(Magnoliophyta'' vagy ''Angiospermatophyta)''<br>Kialakul a termőlevelek összenövéséből egy zárt magház, mely nagyobb védelmet biztosít a nucellusznak. A magházból pedig kialakul a magot éréséig védő [[termés]].
**Osztály: Kétszikű zárvatermők ''(Dicotyledonopsida)''
83 ⟶ 81 sor:
==Jegyzetek==
{{források}}
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
[[Kategória:Növények| ]]
| |||