„Kereszténydemokrata Tömörülés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
|||
4. sor:
| logóméret = 150px
| logóaláírás =
| mottó = Is het tijd voor verandering (Itt az idő a változásra.)
| elnök = [[Sybrand van Haersma Buma]]
| elnökhelyettes =
39. sor:
| wikicommons = <!-- Wikidata: p373 -->
}}
A '''Kereszténydemokrata Tömörülés''' (hollandul '''Christen-Democratisch Appèl''', rövidítve '''CDA''') [[Kereszténydemokrácia|kereszténydemokrata]]<ref name="VanSchuurVoerman">{{cite book|author1=Wijbrandt H. Van Schuur|author2=Gerrit Voerman|chapter=Democracy in Retreat? Decline in political party membership: the case of the Netherlands|editor=Barbara Wejnert|title=Democratic Paths and Trends|url=https://books.google.com/books?id=ArN6ixWC_d0C&pg=PA28|accessdate=20 August 2012|year=2010|publisher=Emerald Group Publishing|isbn=978-0-85724-091-0|page=28}}</ref><ref name="Anderson">{{cite book|author=Christopher Anderson|title=Blaming the Government: Citizens and the Economy in Five European Democracies|url=https://books.google.com/books?id=rirgiZlWXzIC&pg=PA64|accessdate=21 August 2012|year=1995|publisher=M.E. Sharpe|isbn=978-1-56324-448-3|page=64}}</ref> politikai párt [[Hollandia|Hollandiában]]. Hagyományosan az egyik legnagyobb holland parlamenti párt, bár 2010 óta jelentősen visszacsúszott a rangsorban.
[[1977]]-ben alakult mint a [[Katolikus Néppárt (Hollandia)|Katolikus Néppárt]], az akkor százesztendős protestáns [[
A [[2010-es holland általános választás|2010-es választáson]] a párt súlyos vereséget szenvedett. Elvesztette mandátumai felét, és a [[Képviselőház (Hollandia)|képviselőházban]] csak a negyedik legnagyobb párt lett. 2010 és 2012 között a [[Szabadság és Demokrácia Néppártja]] (VVD) oldalán tagja volt a jobboldali kisebbségi kormánynak ([[első Rutte-kormány]]), amelyet kívülről támogatott [[Geert Wilder]] [[Szabadságpárt (Hollandia)|Szabadságpártja]]. A [[2012-es holland általános választás|2012-es választáson]] a CDA újabb mandátumokat vesztett, és az ötödik helyre szorult vissza.
49 ⟶ 48 sor:
== Története ==
=== 1977 előtt ===
A párt történelme [[1880]]-ig nyúlik vissza. Ebben az évben számos [[
1918 körül három kereszténydemokrata párt volt jelen Hollandiában: a katolikus [[Római Katolikus Választmány Általános Ligája]], a protestáns [[Forradalomellenes Párt]] és [[Keresztény Történelmi Unió]]. Az Általános Liga [[1926]]-ban beolvadt a [[Római Katolikus Állami Párt
[[1918]] és [[1967]] között a kereszténydemokrata pártoknak mindig megvolt a többségük a [[Staten-Generaal]] mindkét házában. Ez alatt az idő alatt a holland társadalom nagy változáson ment keresztül: [[Szekularizáció|szekularizálódott]] és egyre kevesebb szavazatot kaptak a pártok: [[1963-as hollandiai parlamenti választás|1963-as választáson]] a szavazatok 51%-át, [[1972]]-ben pedig mindössze a 32%-ot érték el.
A három vallásos párt csökkenő támogatottságuk miatt úgy döntöttek, hogy egy közös politikai programot hoznak létre, amivel az Első-Biesheuvel kormány létrejött 1971-ben. A Joop den Uyl vezette 1973-1977 közötti kormánykoalícióból a Keresztény Történelmi Uniót kizárta Den Uyl, így a három vallásos párt külön frakciókban voltak a Képviselőházban és csak a [[Katolikus Néppárt (Hollandia)|KVP]] és [[Forradalomellenes Párt|ARP]] kapott miniszteri és miniszter-helyettesi tárcákat.
=== 1977-1994: A párt létrejötte és CDA-s miniszterelnökök ===
[[1976]]-ban a három vallásos párt elhatározta, hogy az 1977-es választáson közös listán indul ''Kereszténydemokrata Tömörülés'' (''Christen-Democratisch Appél'') néven. A közös lista vezetője az addigi [[Katolikus Néppárt (Hollandia)|KVP]]-párti igazságügyminiszter [[Dries van Agt]] volt, aki a választási kampányban leszögezte a párt, hogy [[Centrizmus|középen]] vannak és se nem jobboldaliak, se nem baloldaliak. A közös listának köszönhetően a három párt stabilizálta addigi mandátumainak számát. Van Agt felkérte a [[Munkáspárt (Hollandia)|munkáspárti]] [[Joop den Uyl]] addigi kormányfőt, miniszterelnök-helyettesnek, ám hosszú tárgyalások ellenére sem akart a koalíció tagja lenni így 300 napos tárgyalás után a konzervatív-liberális [[Szabadság és Demokrácia Néppártja|VVD]]-vel alakítottak kormányt.
[[1980]]. [[október 11.]]-én a három vallásos párt [[Egyesülés (jog)|egyesülésével]] a ''Kereszténydemokrata Tömörülés'' egységes párttá vált. 1981-ben a van Agt vezette koalíció elvesztette többségét, így a [[Hans Wiegel]] vezette VVD helyett a Munkáspárttal kötött koalíciót. [[Joop den Uyl]] lett a miniszterelnök-helyettes, ám személyi és politikai konfliktusok miatt a koalíció 1982-ben felbomlott.
Az 1982-es választás után az egykori katolikus [[Ruud Lubbers]] lett a CDA vezetője, egyben ő alakított koalíciót a VVD-vel. Ez a [[Kereszténydemokrácia|kereszténydemokrata]]-[[Konzervatív liberalizmus|konzervatív liberális]] koalíció reformok sorozatát hozta el: kiadáscsökkentés, költségvetés átalakítása, rokkantsági nyugdíj rendszerének megváltoztatása, közszolgáltatások privatizálása. Lubberst 1986-ban és 1989-ben is újraválasztották. 1989-ben a VVD-vel is meglett a többségük de Lubbers a Munkáspárttal akart koalíciót és [[1994]]-ig velük kormányzott.
72 ⟶ 71 sor:
A 2002-es választásokat alapvetően beárnyékolta [[Pim Fortuyn]] nyíltan [[LMBT|meleg]], szélsőjobboldali politikus ellen elkövetett gyilkosság. A választáson az általa alapított [[Pim Fortuyn|Pim Fortuyn Listája]] 17%-ot érve a második helyen végzett, a CDA lett a választás nyertese emellett 14-el növelte addigi mandátumainak számát. Ennek fényében a CDA listavezetője [[Jan Peter Balkenende]] alakíthatott kormányt: ám az első kormánykoalíciót belső ellentétek lehetetlenítették el, mert a PFL nem rendelkezett kellő társadalmi bázissal és a névadó párt alapító halála után felszínre törtek a belső harcok. Emiatt 2003-ban előrehozott választást tartottak, ahol a CDA megerősítette pozícióját és [[Wouter Bos]] listavezetésével a [[Munkáspárt (Hollandia)|Munkáspárt]] is számos mandátumot nyert a PFL párt rovására. Balkenende koalíciós tárgyalásokat folytatott Bosszal, azonban a koalíciós tárgyalásokon nem tudtak megegyezni. Végül a D66 és a VVD pártokkal alapítottak koalíciót.
Az új koalíció szigorúbb bevándorlási törvényt hozott, [[
A 2006-os választások után a párt gyökeresen változtatott álláspontján: az új kormánykoalícióba bekerült a [[Munkáspárt (Hollandia)|Munkáspárt]] és a [[Keresztény Unió (Hollandia)|Keresztény Unió]] is. Megnövelték a költségvetési kiadások adók növelésével.
A 2010-es választáson a pártnak hatalmas veresége lett: a negyedik helyre esett vissza és elvesztette mandátumainak felét a párt, megelőzte őket a VVD, [[Munkáspárt (Hollandia)|Munkáspárt]], [[Szabadságpárt (Hollandia)|Szabadságpárt]]. A vereség miatt Balkenende lemondott, ám ügyvezető miniszterelnök maradt az új [[Mark Rutte]] vezette kormány felállásáig.
=== 2010- napjainkig: Rutte kormányok ===
329 ⟶ 328 sor:
== Ideológia ==
A párt négy fő ideológiája: a [[közös felelősségvállalás]], [[Sáfárság (vallás)|sáfárság]], [[igazság]] és [[szolidaritás]]. A közös felelősségvállalás esetében a párt szerint nem egyetlen szervezetnek kell működni: az állammal ellentétben a piacnak, szociális intézményeknek, egyházaknak és szakszervezetnek kell együttműködni. Ez a szellemiség a protestantizmusból vezethető le. A párt szerint a [[Szubszidiaritás (szociológia)|szubszidiaritás]] elve mentén a felelősséget meg kell osztani a [[Hollandia községeinek listája|holland községek]], [[Holland tartományok listája|tartományok]], nemzeti szint és uniós szint között.
A párt hosszú időn keresztül mérsékelt középpártként működött, az [[1980-as évek|1980-as]] és [[1990-es évek]] alatt a jobboldal vezető pártja volt, a 2012-es választáson számos szavazót vesztett el, akik a populistává váló [[Szabadság és Demokrácia Néppártja|Szabaddemokrata Néppártra]] szavaztak át.
Ezt követően a párt magát "radikális centristaként" hirdeti, a párt legfőbb politikai céljai a lakásokra kivetett jelzálog kamatcsökkentése, [[
== Választók ==
A párt választói hagyományosan a [[katolikus]] és [[protestáns]] felekezetekhez tartoznak, akik jellemzően vidéken élnek és időskorúak.
Földrajzilag a párt fellegvárainak [[Észak-Brabant]], [[Limburg (Hollandia)|Limburg]], [[Overijssel]] tartományok és a [[Dél-Holland
==További olvasmányok==
358 ⟶ 357 sor:
[[Kategória:Hollandiai pártok]]
[[Kategória:
[[Kategória:Európai Néppárt|Kategória: Európai Néppárt]]
[[Kategória:Konzervativizmus|Kategória: Konzervativizmus]]
| |||