„Perzsa medvetalp” változatai közötti eltérés

A '''perzsa medvetalp''' ''(Heracleum persicum)'' a [[zellerfélék]] családjába tartozó 1,5-2,5 m magas növény. Eredetileg [[Irán]]ban honos, de a 19. században behurcolták [[Norvégia|Norvégiába]] és azóta egész [[Skandinávia|Skandináviában]] [[inváziós faj]]ként terjed.

A perzsa medvetalp 1,5-2,5 m (ritkán 3 m) magas, lágyszárú, [[évelő növény]]. Levelei és magjai [[ánizs]]illatúak. Ritkásan vagy sűrűbben szőrös, belül üreges szára a tövénél 1,5-4 5–4 cm vastag. 1-5 szára van. Töve teljes egészében lilás színezetű és feljebb is láthatóak lilás foltok a száron. Váltakozó elhelyezkedésű levelei színe sima, fonáka sűrűn szőrös. Az összetett levél hosszabb, mint amilyen széles, 5-7 szélesen karéjozott tagból állnak, szélük durván fogazott. Szárának és levelének hólyagszőrei mérgező anyagot tartalmaznak, amely a bőrre kerülve [[Ibolyántúli sugárzás|UV-sugárzás]] hatására lokális gyulladást, hólyagosodást okoz ami nehezen gyógyul és helye elszíneződik.

Skandináviában július és szeptember között virágzik. Virágzata 30-50 30–50 cm átmérőjű, kissé domború [[Virágzat|összetett ernyő]]. A nagy ernyőben 35-84 ernyőcske, azon belül 20-80 virág található. Az egyes ernyőcskék 1,5-3 5–3 cm átmérűjőek, a külső virágok nagyobbak és aszimmetrikusak. Öt fehér, mélyen bevágott szirma van, a csészelevelek elsorvadtak.

Termése 7-8 7–8 mm hosszú, széles ovális alakú [[Termés|ikeraszat]], amin bunkó formájú olajcsatornák láthatóak. Becslések szerint egy növény 1600-4000 magot termel.

Eredetileg a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázustól]] délre eső, [[Törökország]]hoz, [[Irak]]hoz és [[Irán]]hoz tartozó régióból származik. Először 1830 körül került Európába, ahol Angliában a királyi paloták parkjaiba ültették. 1837-ben angol botanikusok vitték be Észak-Norvégiába dísznövényként és azóta valamennyi skandináv országban tömegesen elszaporodott és inváziós fajként kiszorítja a hazai flórát. Norvégiában első előfordulási helyéről [[Tromsø]]i pálmának hívják. Szórványosan megfigyelték [[Észtország]]ban, [[Csehország]]ban és Magyarországon is. Szerepel az inváziós fajok európai [[Európai inváziós fajok listája|jegyzékében]].

Érintése mérgező, ezért kerülendő. Ha nedve a bőrre került szappannal le kell mosni és legalább egy hétig kerülni kell a napfényt.

Iránban porrá őrölt magját fűszerként használják a hagyományos orvoslásban pedig fertőzések ellen, vagy emésztésjavító, szélhajtó, fájdalomcsillapító szerként alkalmazzák.