[[Fájl:Imperial Crown of Austria.jpg|thumb|right|Ausztria császári koronája a Bécsi Hofburg kincstárában.]]
Az osztrák császári címet – pontosabban Ausztria császárának címét – [[1804]]-ben, [[Habsburg Birodalom|Ausztria]] örökös császársággá[[Ausztriai Császárság]]gá alakításakor vette föl [[Ferenc magyar király|Habsburg–Lotaringiai II. Ferenc]], az utolsó [[Nyugati császárok listája|német-római császár]], aki [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] néven lett Ausztria első császára, köznyelven az első osztrák császár. Az államjogi aktus célja az volt, hogy Ferenc azonos szintű uralkodóként léphessen fel az újonnan keletkezett [[Franciaország uralkodóinak listája|Francia császárság uralkodójával]], [[I. Napóleon francia császár|I. Napóleon]]nal szemben. AzAusztriát és a [[Habsburg-ház Birodalom|OsztrákAusztriával Császárság]]otegybefüggő birtokait [[1867]]-ig ''[[Habsburg Birodalom|Habsburg Monarchiának]]'' vagy ''Habsburg Birodalomnak'' is nevezték.
[[Ferenc magyar király|I. Ferenc]], az első osztrák császár (II. Ferenc néven) a [[Nyugati császárok listája|német-római császár]]i címet is viselte [[1806]]-ig, amikor – [[I. Napóleon francia császár]] követelésére – a [[Német-római Birodalom]], és vele a német-római császári cím, hivatalosan ''(„[[de jure]]”)'' is megszűntek. Ekkorra a [[Német-római Birodalom]] ténylegesen ''(„[[de facto]]”)'' már nem létezett, mert [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] azt különálló királyságokra bontotta, amelyeknek élére saját rokonait vagy hozzá hű uralkodókat helyezett.
Az osztrák császárok névsora azonos aA [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar királyok]]éval – azaz Magyarország királyainak – névsora ebben a korban azonos az osztrák császárok névsorával. ACsak az uralkodói sorszámozásoksorszámok eltérőek, attól függően, hogy osztrák császárként, magyar vagy [[Csehország uralkodóinak listája|cseh királykirályként]]ként címezték az illető uralkodót.
Az [[1867]]-es [[Kiegyezés]]sel az Osztrák[[Ausztriai Császárság]] átalakult dualistaduális államszerkezetű perszonálunióvá. Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] egyik tagállama az [[Habsburg Birodalom|OsztrákAusztriai Császárság]] (azaz a ''„Birodalmi Gyűlésben Képviselt Tartományok”''), másik tagállama a [[Magyar Királyság]] (azaz a ''„Magyar Korona Országai”'') voltak. A közös uralkodó (rövid formájú) címe ''„császár és király”''-ra ''(„Kaiser und König”)'' módosult. A közös állami dokumentumok, intézmények neve előtt emiatt állt a ''„császári és királyi”'' minősítés, rövidítve „cs. és kir”, németül „[[k. u. k.]], azaz a ''„császári és királyi”'' rövidítés”.
Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] ([[német nyelv{{ny-de|németül]] Österreich-Ungarn}}), és benne az [[Ausztriai Császárság|Ausztriai (vagy Osztrák) Császárság]] [[1918]]-ig állt fenn. Az [[első világháború]]t követő forradalmak után az első [[Osztrák Köztársaság]] (1918–1938) parlamentje kimondta a monarchia megszűnését, a [[HabsburgHabsburg–Lotaringiai-család]] trónfosztását, az uralkodó család tagjainak örökös száműzetését, amelyet a második Osztrák Köztársaság (1945–) parlamentje csak az 1990-es években enyhített.
{| class="wikitable" width="100%"
|