„Köbölkút” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: Személynév egyértelműsítése |
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
||
39. sor:
A község neve a magyar ''kőből való kút'' kifejezésből származik. Mint azt a középkori források is írják,{{forrás}} a falu egy kőből kirakott kút szomszédságában keletkezett. A ''Köbölkút'' név az eredeti alaknak a nép ajkán történt egyszerűsítése. A ''Gbelce'' név is a magyarból, a ''[[köböl]]'' [[mértékegység]] [[szlovák nyelv]]re való lefordításából származik.
[[Kiss Lajos (nyelvész)|Kiss Lajos]] nyelvész szerint a magyar Köbölkút helységnevek elsődlegesen olyan kútra, forrásra vonatkoztak, amelynek gödrét üreges belű, odvas vagy kivájt fatörzzsel, az úgynevezett köböllel bélelték ki.{{refhely|Kiss Lajos|206. o. (Érköbölkút)}}
==Élővilága==
58. sor:
[[1520]]-ban Kewbewlkwth alakban említik.<ref>MOL DL-DF 24650; [[Fekete Nagy Antal|Antonius Fekete Nagy]]- Victor Kenéz - Ladislaus Solymosi - Geisa Érszegi 1979: Monumenta rusticorum in Hungaria rebellium anno MDXIV. Budapest, 513 No. 390.</ref> 1570-ben 40 házban 82 férfiembert jegyeztek fel a török adószedők.<ref>{{Fekete}} 23, 132 No. 266</ref> [[1593]]-ban feldúlta a török. A [[17. század]] elején a Keglevich család, [[1635]]-től a Pálffyak a birtokosai. [[1663]]-ban a törökök Érsekújvár ellen készültek, a várkapitány megpróbált [[Köbölkúti csata|Köbölkútnál]] rajtuk ütni, de a törökök kivédték a támadást és a keresztény katonák nagy része elesett. 1664-ben 55 háztartásban 69 fejadófizetőt írtak össze a török adóösszeírásban.<ref>{{Blaskovics}} 121-122.</ref> A század végén elnéptelenedett. [[1715]]-ben szőlőskertje és 23 adózó háztartása volt. [[1787]]-ben 90 házában 629 lakos élt. [[1828]]-ban 99 házát 777-en lakták. Lakói földművesek, kézművesek, kereskedők voltak. A 18. században nagy halastó található a községben. Az 1820-as években lecsapolták a mocsarakat.<ref>A mocsarak és a falu helyzete egy 1819-es térképen is látható (S 12 Div XI No 0129:1-2 [http://mol.arcanum.hu/terkep/opt/a121112htm?v=pdf&a=start]).</ref> 1873-ban [[Simor János]] érsek 200 forintot adományozott az iskolára.<ref>1886 Simor Album. Esztergom, 236.</ref> A 20. század elején téglagyár működött a faluban.
Vályi András szerint ''"KÖBÖLKÚT. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Esztergomhoz, mint egy 2 mértföldnyire, tava nevezetes, mind jó nagyságáért, mind pedig azért, mert sok, és jó ízű halakat szolgáltat, nádat is terem. Határja közép termékenységű, legelője, fája elég van, szőlleji jók, piatzozása a’ Dunán, és Esztergomban."''
Fényes Elek szerint ''"Köbölkut, Esztergom most Komárom vmegyében, magyar–német falu, Esztergomtól nyugotra 2 1/4 mfdnyire, egy posványos vizér mellett: 827 kath., 5 ref., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határja részint dombos, részint róna; bora, fája gabonája bőven. F. u. h. Pálfy. Postahivatal és váltás Perbete közt. A lakosok birnak 493 1/2 hold másod, 1057 1/2 h. harmadik osztályu szántóföldet, 705 h. rétet, 385 kapa szőlőt."'' [http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0011/1018-1592.html]
74. sor:
* Piros – a szülőföld iránti szeretetet, hűséget, önfeláldozást, tettrekészséget jelenti;
* Zöld – a remény, halhatatlanság, feltámadás, a tavasz és a zöld gabonatáblák jelképe;
* A fémek jelentése:
** Arany – az áldásos, jótékony Nap, sugara az örökkévalóságot szimbolizálja. Az arany a fényesség, dicsfény, fennköltség, bizalom, erkölcsösség, erény kifejezése;
| |||