„Ellenvár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →top: egyértelműsítés - Gyöngyös |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az '''ellenvár''' az ostromlott vár kapuja előtt nyíllövésnyi távolságban fából (később kőből) a vár ostromlói által épített szerkezet.
A 11. században a várostromok körülzárással, vagy rajtacsapással zajlottak. Ha a rajtacsapás nem sikerült, akkor a támadók körülzárták a várat és kiéheztetéssel igyekeztek a védőket az átadásra kényszeríteni. Ha a körülzárt várban bőven volt élelmiszer, akkor a kiéheztetés hosszadalmas és veszélyes volt. A várból kisebb csapatok észrevétlenül kitörhettek és a támadóknak veszteségeket okoztak. Az ellenvárak funkciója az volt, hogy az ostromlók a várat és környékét jobban szemmel tarthassák.
Ellenvárat építettek pl. [[1158]]-ban [[Milánó]]
Magyarországon is használtak ellenvárakat a várostromoknál. [[1317]]-ben a [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] ellen fellázadt [[Borsa Kopasz|Kopasz nádor]] a bevehetetlennek tartott [[Sólyomkő]] várába menekült. A várat megostromlók Sólyomkővel szemben a hegyoldalakban két várat rakadtak, hogy a nádort kiéheztessék. A 15. században [[Rozgonyi Sebestyén]] miután több várat ([[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]], [[Sajónémeti]], [[Sajógömör]], [[Rimaszécs]]) visszafoglalt a huszitáktól az erős [[murány]]i vár elé vonult. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] Rozgonyi segítségére [[Szapolyai István]]t küldte, [[Lőcse]] város polgárainak pedig meghagyta, hogy Szapolyait egy ellenvár építésében támogassák.
| |||