„Lantosfalva” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox egységesítése, egyéb apróság |
|||
30. sor:
[[1700]] körül a falu életében gazdasági visszaesés következett, [[1702]]-ben a házak fele, [[1744]]-ben már kétharmada lakatlan volt. A visszaesés fő okai a kuruc háborúk, valamint a [[pestis]] és [[kolera]]járványok voltak. [[1732]]-ben a mai templom helyén [[Szent Anna]] tiszteletére szentelt kápolnát építettek. [[1780]]-ban a faluban 36 negyedtelkes jobbágy és két zsellércsalád, összesen 280 lakos élt. [[1800]]-ban felépült a falu első iskolája, melyet [[1802]]-ben említ először okirat. A mai templomot [[1810]] és [[1812]] között építették a Szent Anna kápolna helyén és Szent Flórián tiszteletére szentelték fel. [[1828]]-ban a faluban 45 ház mellett, az iskola, a magtár és a templom állt.
Fényes Elek szerint ''"Bubendorf, német falu, Vas vgyében, a Gyöngyös mellett, 330 kath. lak. elég erdővel. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Kőszeg."''
[[1866]]. [[október 4.|október 4]]-én és [[1872]]. [[február 8.|február 8]]-án a tűzvészekben a falu nagy része leégett. Ezt követően sok lakója vándorolt ki Amerikába. Önkéntes tűzoltóegyletét [[1890]]-ben alapították. Ekkor 61 ház állt a településen 324 lakossal.
Vas vármegye monográfiája szerint ''"Lantosfalva házainak száma 57, a lakosoké 328. A községet r. kath. vallású németek lakják. Postája Pörgölin, távírója Léka. Kath. temploma 1812-ben épült."''
[[1900]]-ban felépült a tűzoltószerház. [[1910]]-ben 316, túlnyomórészt német lakosa volt. Az [[első világháború]]ból 10 lantosfalvi lakos nem tért vissza. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Kőszegi járás]]ához tartozott. [[1921]]-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A bevonuló osztrák csendőröket azonban a magyar szabadcsapatok [[szeptember 5.|szeptember 5]]-én egészen Kirchsclagig nyomták vissza és hosszas ellenállás után csak november 27-én tudták a települést birtokba venni. A [[második világháború]]ból 20 helyi lakos nem tért haza. Az orosz csapatok [[1945]]. [[március 30.|március 30]]-án szállták meg a falut. [[1948]] és [[1952]] között újra működött a község barnaszénbányája. [[1955]]-ben kivonultak az orosz csapatok, felépült az új tűzoltószerház új házak is épültek. [[1964]]-ig kiépült a vízvezeték, [[1966]]-ig pedig a csatornahálózat. 1966-ban bezárták a helyi iskolát, a gyerekek ettől kezdve Pörgölénybe jártak iskolába. [[1971]]-ben Pörgölény, [[Kőpatak]], [[Kúpfalva]], Lantosfalva, [[Létér]], [[Németgyirót]] és [[Salamonfalva]] települések Pörgölény nagyközségben egyesültek.
| |||