„Liberális demokrácia” változatai közötti eltérés

A '''liberális demokráciában''' a működési szabályok értékrendjére a [[liberalizmus]] eszmerendszere a jellemző, vagyis az egyén szabadságát jelölik meg, mint legfontosabb politikai célt. Ma már választójogot ad minden felnőtt állampolgárnak nemre, rasszra, nemzetiségre, vallásra, gazdasági státusra való tekintet nélkül. Biztosítja a társadalom sokszínű csoportjainak békés együttműködését és egymás mellett élését. A politikai ellenzéket hagyja szabadon működni. A gazdasági élet alapja a magántulajdon és a magánszerződések. Előnyben részesíti ugyan a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavak esetén meghagyja az állam szerepét.<ref name="Miklósi">Miklósi Zoltán:[http://szuveren.hu/politika/demokracia-liberalis-alkotmanyos-es-egyeb Demokrácia: liberális, alkotmányos és egyéb]</ref><ref>Lovász Attila:[http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2014/08/01/van-jobb-ide-vele Van jobb? Ide vele!]</ref><ref name="Tóth">Tóth Gy. László, politológus:[https://gondola.hu/cikkek/101906-A_liberalis_demokracia_valsaga.html A liberális demokrácia válsága]</ref>

Egyesek szerint a nyugati "''liberális demokrácia''" célja nem a valódi szabadság megteremtése; haszonélvezői olyan gazdasági-pénzügyi csoportok, amelyek szorosan együttműködnek a politikai elittel, akik elvárásainak megfelelően szabályozzák a társadalmi rendszereket. <ref name="Tóth"/>