„Barokk építészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a egyelőre redir, majd ha bővül, mehet külön cikknek |
Redirect helyett önálló szócikk Címke: Megszüntetett átirányítás |
||
1. sor:
[[File:Fehér kereszt fogadó batthyány tér.jpg|thumb|jobbra|A Fehér kereszt fogadó épülete a budapesti [[Batthyány tér]]en]]
A '''barokk építészet''' a [[16. század]] első felében [[Róma|Rómából]] kiinduló stílusirányzat, mely a [[reneszánsz építészet]]et váltotta fel, közvetlen előzménye azonban a [[Manierizmus (művészet)|manierizmus]] volt. A barokk késői ága a [[copf stílus|copf]], ill. [[rokokó]] stílus. A barokkot a [[18. század]] második felében váltotta fel a [[neoklasszicista építészet]]{{Wd|Q54111}}. A barokk sajátossága a reneszánsz harmóniájával szemben az egyes részletek kiemelése, felnagyítása, míg más elemek jelentéktelenné tétele, elnyomása. A barokkban dominál a dekorációs szépség.
==Kialakulása, jellemzői==
[[File:Il_Gesu.jpg|thumb|Az [[Il Gesù]] barokk homlokzata Rómában]]]]
A barokk közvetlen előzményének tekintett [[Manierizmus (művészet)|manierista építészet]] sajátossága volt a szokatlan, egyedi kompozíciók alkalmazása, az egyedire, eltérőre, egyenlőtlenségre való törekvés. A mai ''maníros'', vagyis modoros szavunk is ebből a kifejezésből ered. A barokk kialakulásának idején terjedt az [[ellenreformáció]], vagyis a protestáns tanok által kiváltott katolikus megújulási törekvés. A barokk építészet jellemzője, hogy a templomok alaprajzában jelentős változás állt be: a korábbi centrális elrendezést felváltja a hossszhajós. [[Róma]] első minden részében barokk temploma, az [[Il Gesù]] (1568, 1584) volt, melyben a hívek nagy tömege már nem eloszlik a térben, hanem összpontosul, így a liturgiát könnyebben befogadhatja, hallhatja. Ezt a templomot tekintik a barokk templomépítészet archetípusának, ilyenformán a barokk szülőhazája is Itália. A templom építője [[Giacomo Barozzi da Vignola]], de halálát követően a befejezés már [[Giacomo della Porta]]{{Wd|Q175566}} munkája volt. Ugyanakkor van olyan vélekedés, hogy a barokk stílus első képviselője reneszánsz festőművész, [[Michelangelo Buonarroti]] volt. A barokk építészet része először a városépítészet: a korábbi, organikusan fejlődő városokat tervezett sugárutak, terek, parkok, kertek, tervezett városrészek tagolták.
==Elterjedése==
A [[barokk]] számos művészeti ágban érvényesült: ismert [[barokk zene]], [[barokk festészet]], [[barokk szobrászat]] is, de első ízben az építészetben mutatkozott, mint a reneszánszot felváltó irányzat. A barokk Rómából először [[Itáliai Királyság (962–1648)|Észak-Itáliára]]{{Wd|Q838931}} terjedt ki. A római [[Szent Péter-bazilika]] volt a következő grandiózus barokk építkezés, melynek alapkőletétele még a reneszánsz időszakában, 1506-ban történt, teljessé azonban csak 1626-ra vált. [[Baldassare Longhena]]{{Wd|Q316297}} alkotása a [[Velence (Olaszország)|velencei]] [[Santa Maria della Salute (Velence)|Santa Maria della Salute]] (ép.: 1631-1687) fogadalmi templom mint a legelegánsabb barokk épület került a köztudatba. A kastélyok, paloták építészetén is markáns lenyomatot hagyott a barokk Rómában, Velencében és [[Genova|Genovában]] is, ez utóbbi villáinak sajátossága a kétágú lépcsőkbe forduló nagyszabású lépcsőházak megjelenése.
[[File:Versailles Palace.jpg|thumb|balra|A [[Versailles-i kastély]] márványudvara]]
[[Francia építészet|Franciaország]]ba valamivel később ért az új stílus, ám tovább tartott, és a klasszikus műformák is sokkal inkább megmaradtak. A [[párizs]]i [[Louvre]] ([[Claude Perrault]]{{WD|Q347699}} 16. sz. közepe) és a [[Tuileriák palotája]], valamint a [[Versailles-i kastély]] ([[Jules Hardouin-Mansart]]{{Wd|Q8053}}) építése, majd átépítése egész építészgenerációknak adtak munkát. A francia barokk időszakait a királyokhoz kötik: [[XIII. Lajos francia király|XIII. Lajos]] (ur.: 1610-1643) a korai barokk, [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] (ur.: 1643-1715) a korai rokokó, [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] (ur.: 1715-1774) a fejlett rokokó, [[XVI. Lajos francia király|XVI. Lajos]] (ur.: 1774-1792) a klasszicizmus eleje.
Spanyolországban a nemzeti építészet hagyományainak ereje akkora volt, hogy az épületek első ránézésre elárulják, hogy spanyol mester munkái. A rokokó belsőépítészetre jellemző kanyargó, megtört díszítőformák Spanyolországban teljesen beborították a falakat, eltakarva az épület szerkezetének arányosságait. Ezt a stílust egyik képviselőjéről, [[José Churriguera|José Benito de Churriguera]] {{WD|Q637172}} szobrász-építészről (1665–1725) [[churriguereszk stílus]]nak nevezik.
Angliában a barokk korszak két időszakra osztható: az [[Inigo Jones]] nevével fémjelzett, [[Andrea Palladio]] művei ihlette ún. [[palladianizmus]]ra, mely látszatra inkább klasszicista, de [[Nicolaus Pevsner]] inkább a reneszánsz késői hajtásának tartja. Az 1666-os nagy londoni tűzvész után [[Christopher Wren]] az egyszerűbb, letisztultabb holland barokkot követve tervezte az újjáépülő főváros házait, templomait. Az angol barokk itt messze nem volt olyan túldíszített és szeszélyes, mint például [[Spanyolország építészete|Spanyolországban]], sokkal inkább visszanyúltak a [[Gótika|gótikához]]. A gótikus formanyelv még a 17. században annyira élt, hogy gótikus-neoklasszicista stílusötvözetet felvonultató épületek is születtek. Inigo Jones legismertebb épülete talán a londoni [[Banqueting House (London)|Banqueting House]]{{Wd|Q642039}} (1622), Wren pedig kétségkívül a [[Szent Pál-székesegyház]] átépítésével írta be a nevét az építészet történetébe.
[[File:Vleeshal_(Haarlem).JPG|thumb|A [[Haarlemi húscsarnok]] (''Vleeshal'') [[Amszterdam]]ban]]
Németalföldön ebben a korszakban vált szét a holland és a belga építészet. A [[17. század|17.]]-[[18. század]]ban Hollandia köztársaság volt, így az udvari építészet nem alakulhatott ki. Amikor Itáliában már a barokk dívott, Hollandiában még a nemzeti reneszánsz határozta meg az építészetet, az időszak legnagyobb mesterének, [[Lieven de Key]]nek{{Wd|Q576729}}, [[Amszterdam]] főépítészének a jóvoltából, kinek jellegzetes műve a [[Haarlemi húscsarnok]]{{Wd|Q2657259}} (''Vleeshal'', 1603, [[Amszterdam]], [[Haarlem]]). A csarnok sajátos megoldásai nem csak a környéken később épült házakra voltak hatással, de Németországban is felfedezhetők későbbi házakon a Vleeshal ihlette formák. Az időszak másik fontos építésze [[Jacob van Campen]], a [[hága]]i [[Mauritshuis]] tervezője (társa [[Pieter Post]] volt, [[1641]]).
[[Belgium építészete|Belgium]] továbbra is spanyol-osztrák uralom alatt állt, így mint jellemzően katolikus ország haladt templomépítészetén a reneszánsztól a barokkig. [[Lucas Faydherbe]]{{Wd|Q1247148}}, [[Peter Paul Rubens|Rubens]] építész tanítványa a [[Mechelen (Belgium)|mecheleni]] [[Hanswycki Miasszonyunk Bazilika]]{{Wd|Q2267045}} (1681, flamandul: Onze-Lieve-Vrouwe-van-Hanswykbasilieke) építője volt, aki az alaprajzban és szerkezetben egyaránt újat mutatott a reneszénhoz képest a barokk irányába.
A német nyelvterületű országokban [[Bécs]], [[Drezda]] és [[Würzburg]] a legnagyobb barokk építkezések helyszíne. Az időszak kezdetén zajlott a [[Harmincéves háború]], ami megakasztotta az építkezéseket, ezt követően pedig a [[Versailles-i kastély]] pompájának utolérése és meghaladása volt az elsődleges motiváció az udvari, egyházi, fejedelmi stb. építészetben. A korszak végén kapta egyes városrészeinek barokk karakterét [[Bécs]], [[Salzburg]] és [[Hamburg]] is.
[[File:Pałac Potockich.JPG|thumb|balra|A varsói [[Potocki-palota (Varsó)|Potocki-palota]] a volt [[Nemzeti Könyvtár (Varsó)|Nemzeti Könyvtár]] épülete]]
A katolikus templomok a római jezsuita templomokra vezethetők vissza különösen nagyméretű tornyaikkal. A templombelsőkben óriási barokk freskók a festészet, a zsúfolt domborművek, stukkók a szobrászok számára adott lehetőséget a barokk tobzódás megteremtésére. [[Johann Bernhard Fischer von Erlach]] és [[Johann Lukas von Hildebrandt]] [[Bécs]]ben, [[Matthäus Daniel Pöppelmann]] és [[George Bähr]]{{Wd|Q66169}} [[Drezda|Drezdában]], [[Andreas Schlüter]] [[Berlin]]ben, [[Johann Balthasar Neumann]] [[Würzburg]]ban fejtett ki jelentős építőművészeti tevékenységet.
[[Lengyelország építészete|Lengyelországban]] a barokk és a rokokó időszakát is elsősorban az ott megtelepedett olasz származású építőművészek alkotásai töltik ki.
===Magyarország===
{{bővebben|Barokk építészet Magyarországon}}
A '''barokk építészet Magyarországon''' a [[barokk]] [[művészet]] részeként a 17. század elejétől a 18. század végéig számos meghatározó [[építészet]]i emléket hagyott hátra, elsősorban [[templom]]ok, [[kastély]]ok és lakóépületek formájában. Legfontosabb barokk városaink [[Győr]] és [[Székesfehérvár]], de hasonlóan értékes barokk műemlékegyüttest találhatunk [[Budai Várnegyed|Budán]], [[Veszprém]]ben, [[Eger]]ben, a határon túl pedig [[Kassa|Kassán]]. Mivel a barokk korszak magyarországi épületei többnyire német anyanyelvű, itáliai vagy osztrák származású mesterek munkái, a szakirodalom kerüli a „magyar barokk” fogalom használatát, helyette pontosabb a „magyarországi barokk”.
==Források==
*[[Lyka Károly]]: A művészetek története - negyedik kiadás, Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1965 145-155. o.
*[[Tolnai világlexikona]] 3. köt. - ''Barok'' szócikk - 1913
| |||