„Objektumorientált programozás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
refek |
→Kritikája: Formális szemantikája |
||
233. sor:
* [[Eric S. Raymond]], a [[Unix]] programozója és a nyílt forrású kód szószólója kritikus azzal a szemlélettel szemben, ami az objektumorientált programozást tartja az egyértelmű legjobb megoldásnak. Azt írta, hogy az objektumorientáltság olyan sok réteget hozhat létre, ami már átláthatatlan.<ref name="Eric S. Raymond 2003">{{cite web|url=http://www.catb.org/esr/writings/taoup/html/unix_and_oo.html|title=The Art of Unix Programming: Unix and Object-Oriented Languages|author=Eric S. Raymond|date=2003|accessdate=2014-08-06}}</ref> Raymond összehasonlította ezt a Unix és a [[C (programozási nyelv)|C]] által képviselt szemlélettel.
* [[Rob Pike]], aki részt vett az [[UTF-8]] és a [[Go (programozási nyelv)|Go]] megalkotásában, az objektumorientáltságot a programozás római számainak nevezte.<ref>{{cite mailing list |url=http://groups.google.com/group/comp.os.plan9/msg/006fec195aeeff15 |title=[9fans] Re: Threads: Sewing badges of honor onto a Kernel |date=2004-03-02 |accessdate=2016-11-17 |mailing-list=comp.os.plan9 |last=Pike |first=Rob |authorlink=Rob Pike}}</ref> Azt mondta, hogy az adatszerkezetekről és az algoritmusokról az adattípusokra helyezi át a hangsúlyt.<ref>{{cite web |url=https://commandcenter.blogspot.com/2012/06/less-is-exponentially-more.html |title=Less is exponentially more |last1=Pike |first1=Rob |date=2012-06-25 |accessdate=2016-10-01 }}</ref> Továbbá idézi egy Java professzor példáját, aki egy egyszerű keresőtábla helyett hat osztály létrehozásával oldott meg egy feladatot.<ref>{{cite web |url=https://plus.google.com/+RobPikeTheHuman/posts/hoJdanihKwb |title=A few years ago I saw this page |last1=Pike |first1=Rob |accessdate=2016-10-01 |date=2012-11-14}}</ref>
==Formális szemantikája==
Egy objektumorientált rendszerben az objektumok futásidejű entitások. Reprezentálhatnak személyt, helyet, bankszámlát, vagy bármi mást, amit a program kezel.
Több próbálkozás is volt az objektumorientált programozásban használt fogalmak formalizálására. A következő fogalmakat és konstrukciókat használták az objektumorientáció fogalmainak értelmezésére:
* algebrai adattípusok
* absztrakt adattípusok (egzisztenciális típusokkal) támogatják modulok definícióját, de nem támogatják a dinamikus kötést.
* rekurzív típusok
* beágyazott állapotok
* öröklődés
* rekordok, amelyek mezőiben függvények és eljárások is tárolhatók, mint funkcionális nyelvekben. A kalkulusok még összetettebbek lesznek, ha magukba foglalják az objektumorientáció lényegi elemeit. Az F<sub><:</sub> rendszer egyes kiterjesztései képesek megváltoztatható objektumok kezelésére, amivel lehetővé válik az altípusos és a paraméteres polimorfizmus megvalósítása is.
Nincs konszenzus az objektumok mögötti elméletekről. Abadi & Cardelli könyve, aminek címe A Theory of Objects, sok objektumorientált fogalmat és konstrukciót leír. Sőt, a különböző elméletek eltávolodtak egymástól. Egyes definíciók mentális aktivitást, mások a program szerkezetét veszik figyelembe. A prototípusos objektumorientációt a Luában szokásos módon lehet megfogni: Az objektumok asszociatív tömbök, amelyek tartalmazhatnak függvényeket és más objektumokra mutató pointereket. Osztályok nincsenek, de az objektumokat lehet klónozni. A modell még szintaktikus és hatóköri cukorkát is tesz a tetejére.
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||