„Háziméh” változatai közötti eltérés

a ({{Sablon:Taxonbar}} terítése, nyolcadik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások)
A méhek tudományos kutatása úgy 300 évvel ezelőtt kezdődött el. Azóta egy külön tudományág foglalkozik a méhekkel, viselkedésükkel, megporzó és méztermelő tevékenységükkel. Több német egyetemen is tanszéke van. Magyarországon egyedül Gödöllőn végeznek kutatásokat.
===Genomja===
A háziméh genomját megszekvenálták. A kutatók szerint 10&nbsp;157 gént és 238 millió bázispárt tartalmaz. Az ember genomja tízszer ekkora.<ref>Weinstock et&nbsp;al.: ''Insights into social insects from the genome of the honeybee Apis mellifera.'' In: ''Nature.'' 26 October 2006, Bd. 443, S. 931-949, {{DOI|10.1038/nature05260}}.</ref> A gének között 163 szagreceptort, de csak 10 ízreceptort találtak. <!--Ennyiféle, vagy ennyi darab?-->Az újonnan felfedezett virágpor- és nektárhasznosítást lehetővé tevő gének mellett azt találták, hogy a háziméhnek más rovarokhoz képest kevesebb génje van a veleszületett immunitásra, a méregtelenítésre és kutikulatermelésre.<ref>Hugh M. Robertson, Kevin W. Wanner: ''The chemoreceptor superfamily in the honey bee, Apis mellifera: Expansion of the odorant, but not gustatory, receptor family.'' In: ''Genome Research.'' 2006, Bd. 16, S. 1395-1403, {{DOI|10.1101/gr.5057506}}; ([http://www.genome.org/cgi/content/full/16/11/1395 Volltext, Published in Advance 25. Oktober 2006.])</ref>
Populációgenetikailag eredeti hazája Afrika, és Európába két hullámban települt be.<ref>Charles W. Whitfield et&nbsp;al.: ''Thrice Out of Africa: Ancient and Recent Expansions of the Honey Bee, Apis mellifera.'' In: ''Science.'' 27 Oktober 2006, Bd. 314, Nr. 5799, S. 642-645, {{DOI|10.1126/science.1132772}}.</ref>
 
Névtelen felhasználó