„Alfred Russel Wallace” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
hibridizáció hivatkozás javítása
Order of Merit-re hivatkozás
42. sor:
| honlap =
}}
'''Alfred Russel Wallace''' [[Order of Merit|OM]] (Usk, Monmouthshire, [[Wales]], [[1823]]. [[január 8.]] – Broadstone, Dorset, [[Anglia]], [[1913]]. [[november 7.]]) brit naturalista, felfedező, [[geográfus]], [[antropológus]], és [[biológus]]. Arról

Alfred ismert,Russel hogyWallace [[Charles Darwin]]tól függetlenül álltfejlesztette előki a [[természetes szelekció]] elméletévelelméletét, amit 1858-ban publikált ''(On the tendency of species to form varieties; and on the perpetuation of varieties and species by means of natural selection)''.<ref>[[Douglas Palmer]]: Evolúció. Az élet története. Peter Barrett illusztrációival. GABO Könyvkiadó, 2009. {{ISBN|978 963 689 279 1}}, p. 10.</ref> Ezzel arra sarkallta Darwint, hogy saját munkáját a tervezettnél korábban (1859-ben) tárja a nyilvánosság elé. Wallace komoly terepmunkát végzett először az [[Amazonas-medence|Amazonas-medencében]], később a [[maláj szigetvilág]]ban, ahol azonosította az [[Indonézia|Indonéziát]] két részre osztó [[Wallace-vonal]]at: ettől délkeletre az állatok az ausztrál, északnyugatra az ázsiai faunához állnak közelebb. Őt tartják a [[19. század]] vezető állatföldrajzi szaktekintélyének és néha a „biogeográfia atyjaként” is emlegetik. A 19. század egyik legfontosabb evolúciós gondolkodója volt, és sok további felfedezéssel járult hozzá az [[evolúció|evolúciós elmélet]]hez, beleértve a figyelmeztető színek fogalmát és jelentőségét az állatvilágban és a [[Wallace-effektus]]t — azt a [[hipotézis]]t, mely szerint a [[természetes szelekció]] a [[Hibrid (biológia)|hibridizáció]] elkerülésére irányuló akadályok felállításával hozzájárul a speciációhoz.
 
Wallace-t vonzották az eredeti ötletek. Spirituális életszemlélete és az emberi tudat anyagtalan eredetébe vetett hite ártott a tudományos közösséggel, kiváltképp a kor többi evolúciópárti gondolkodójával tartott kapcsolatának. Tudományos munkája mellett társadalmi aktivista is volt, aki igaztalannak vélte a 19. századi [[Anglia]] szociális és gazdasági rendszerét. A [[biogeográfia]] iránti érdeklődése oda vezetett, hogy az elsők között ismerte fel, miként hat az emberi tevékenység a természetes környezetre. Tudományos és szociális területen egyaránt termékeny író volt. [[Indonézia]]i és [[malajzia]]i útibeszámolója a kor egyik legismertebb és legbefolyásosabb tudományos naplója. Az evolúció kérdéskörével 1850 tájékán kezdett foglalkozni, és mintegy nyolc év alatt dolgozta ki elméletét, ami értelemszerűen kevésbé volt részletes, mint Darwiné, aki 1837-től foglalkozott a témával.