„Szabadszállás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
Az [[1559]]. évi török kincstári fejadó-defterben, a budai livához tartozó helységek között szerepelt, 37 adóköteles házzal. [[1597]]-ben Hüszszein budai alajbég hűbérbirtoka volt.<br>Az [[1633]]-[[1634]]. évi török kincstári adólajstromokban a kecskeméti nahije (járás) községei között, 14 adóköteles házzal volt feltüntetve. [[1703]]-ban a bácskai [[szerbek|rácok]] 30 lakosát gyilkolták le.
Jegyzőkönyvei [[1741]]-ben kezdődnek, a postahivatalt [[1789]]-ben állították föl. [[1819]] november 19-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. Református egyháza 1626-29-ben már fennállt, temploma [[1628]]-ban épült. [[1746]]-ban [[kolera]] pusztított a községben, [[1796]]-ban pedig nagy tűzvész volt, majd [[1838]]-ban az árvíz öntötte el.
A [[17. század]]ban kezdődtek meg a betelepítések, ennek ellenére Szabadszállás továbbra is kun község maradt.
A [[20. század]] elején Bencze Gábor, Ferenczy Zsigmond, Martinovits Péter és Nagy Bálint volt itt a nagyobb birtokos.▼
Leírás a településről a 18. század végén:
''"Népes szabad helység a’ Kis Kúnságban, lakosai mind reformátusok, fekszik Kún Szent Miklóson alól 2 mértföldnyire; 3 nyomásbéli földgye a’ hol fekete mindent megterem, 1/3 része homokos, vagy székes, holott legelővel használtatik, imitt amott nyárfák, és fenyőmagot termő bokrok vagynak rajta; ugyan e’ homokos részen vagynak fejér, és veres borokat termő szőlős kertyeik is; erdő, és folyó víz nélkűl szűkölködik."''
([[Vályi András]]: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/ Magyar országnak leírása], '''[[1796]]–[[1799]]''')
[[1820]]-ban kapta [[mezőváros]]i rangját.
[[Petőfi Sándor]] apja, Petrovics István a családjával itt élt 1819-től 1841-ig, a község vendéglőjének és mészárszékének is a bérlője volt. [[1840]] körül az árvíz pusztítása miatt nagyobb bérösszeggel hátralékban maradva, a helység közvetlen szomszédságában lévő szántóföldjét adta át a községnek, mely még az [[1900-as évek]] elején is mint „Petrovics-föld” került bérbeadásra. [[1829]]-[[1830]]-ban a székkaszálók tagosítását foganatosították. 1840-51-ben a pusztai birtokokat osztották szét.
A dűlőnevek közül említést érdemel a Bösztörhegy, a hol valamikor Bösztör nevű helység feküdt, de a török korban elpusztult. Temploma is volt, melynek romjai még az [[1800-as évek]] végén is láthatók voltak. A Hintók halma elnevezéshez az a hagyomány fűződik, hogy a földosztás alkalmával ezen a dombon álltak a földosztó bizottság hintói. A városhoz tartozik Aranyegyháza, Balázspuszta és Szabadjakabszállás puszta.
▲A [[20. század]] elején Bencze Gábor, Ferenczy Zsigmond, Martinovits Péter és Nagy Bálint volt itt a nagyobb birtokos.
▲A [[17. század]]ban kezdődtek meg a betelepítések, ennek ellenére Szabadszállás továbbra is kun község maradt. [[1820]]-ban kapta mezővárosi rangját.
1995. július 1-jén városi rangot kapott.<ref>[http://www.szabadszallasvaros.hu/varosunkrol/50-szabadszallas-toertenete.html Szabadszállás története], szabadszallasvaros.hu</ref>
44 ⟶ 52 sor:
Szabadszállás egykor katonaváros volt. Több nagy múltú katonai alakulat állomásozott a helyőrségben, pl. [[Magyar Néphadsereg 104. Honi Légvédelmi Rakétaezred]] 2. Légvédelmi Tüzér/rakétaosztálya, [[MH Alföldi Kiképző Központ]].
== Népesség ==
{{népességdiagram}}
=== Népcsoportok ===
[[2001]]-ben a város lakosságának 99%-a [[Magyarok|magyar]], 1%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/03/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
| |||