„Santa Maria Maggiore-bazilika (Róma)” változatai közötti eltérés

a
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:809:76FB:C913:5AC7:354E:FEBA (vita) szerkesztéséről Vépi szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
a (→‎A templom környezete: 1 link korr.)
 
==A templom környezete==
A templomot és környezetét Róma egyik legjelentősebb művészeti hatást keltő városépítészeti együttesének tartják. A templomtól keletre húzódik a széles „Via Merulana”, mely a S. Maria Maggiore - bazilikát [[a lateráni egyházi épületegyüttes]]sel köti össze. Az útról jobbra nyíló Via di S. Vitóban van [[Gallienus római császár|Gallienus császár]] 262-ben emelt egyszerű, de hatásos méretű [[Gallienus diadalíve|diadalíve]]. A közeli Piazza Vittorio Emanuele parkjából, a buja növényzet közül hegyoromként magasodik ki egy antik rom ([[Trofei di Marin]]), feltehetőleg egy [[Farnese-kert|nimpheum]] maradványa a [[Flaviusok]] korából. A Via Merulana a S. Maria Maggiore bazilika déli főhomlokzatának nagy terére vezet. Közepén óriás méretű vájatos (kannelurás) korinthoszi oszlop áll, melyet [[Maxentius bazilikábazilikája|Maxentius bazilikájából]]jából hoztak ide, csúcsán bronz Madonna. És mögötte - a nagy barokk épülettömbből - válik ki a S. Maria Maggiore emeletes loggiás főhomlokzata, [[F. Fuga]] műve (1750); fölötte pedig az előzőkben leírt - Róma legmagasabb - harangtornya (1376).
 
A templom északnyugati, szentély felőli oldalán másik nagy tér tárul ki, a “Piazza dell' Esquilino”, egy obeliszkkel. Korunkbeli városismertetőkben méltánytalan mellőzésének oka feltehetően abban kereshető, hogy keresztbe szeli a Via Cavour; továbbá innen indul a Quirinalén át a barokk korban megnyitott Via Sistina (mai nevén Via Depretis) – mindkettő jelentős mű - és városépítészeti területek megismerésére csábítva. A térről feltáruló S. Maria Maggiore és körítő épülettömbjét már [[Piranesi]] egyik ismert [[veduta|vedutája]] is (tav.39.) hatásosan mutatta be (1764).