„Török háborúk Magyarországon” változatai közötti eltérés

Szapolyainak időközben fia született, akit [[II. János magyar király|János Zsigmond]]nak neveztek el apja és nagyapja, a lengyel király után. Épp ezért a király megváltoztatta korábbi döntését és őt jelölte ki utódjául. A csecsemő gyámjai [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]] [[zászlósúr]] és a ravasz politikus, [[Fráter György]] ''(György barát)'' [[nagyvárad|várad]]i püspök lettek. Mivel a [[váradi béke|váradi békében]] foglalt pontokat a magyar rendek nem teljesítették, Ferdinánd sereget küldött [[Buda (történelmi település)|Buda]] elfoglalására. 1541-ben Szulejmán hadai vonultak ellene és vereséget mértek a császári hadakra, elűzve őket a főváros alól. A szultán rájött, hogy az általa támogatott magyar csoport sem nem elég erős, sem nem megbízható, ezért hozzáfogott az ország tényleges megszállásához. Budáról kicsalta az őrség jó részét és a magyar vezetőket a csecsemő királlyal és anyjával, [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királyné]]val. Ott tudatta a királynéval, hogy Budát ''„védnökségébe”'' veszi, neki pedig meghagyja [[Erdély]] és a [[Tiszántúl]] kormányzását évi adó fejében. Mialatt a fogadás tartott, a janicsárok besompolyogtak a várba, az őrséget ártalmatlanították és kitűzték a lófarkas zászlókat a vár ormaira. Szulejmán [[Buda török kézre kerülése|erős őrséget hagyva Budán]] és [[Pest (történelmi település)|Pest]]en elvonult, [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]]ot pedig magával vitte rabláncon [[Isztambul]]ba, hogy eszközként használhassa fel később a magyarok ellen.

 

 

[[1547]]. június 19-én Szulejmán Ferdinánddal és vele keresztül V. Károllyal is [[Drinápolyi béke (1547)|békét kötött Drinápolyban]].<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1547_junius_19_a_habsburgok_beket_kotnek_szulejman_szultannal_drinapolyban/ 1547. június 19. A Habsburgok békét kötnek Szulejmán szultánnal Drinápolyban], rubicon.hu</ref>