„Török háborúk Magyarországon” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
nyelvhelyességi javítások
67. sor:
Erdélyben [[Fráter György]] lázasan szervezte az országegyesítés előkészületeit, és ehhez mindenképpen meg akarta szerezni a Habsburgok támogatását. Ténykedését a törökök nem nézték sokáig tétlenül. [[1550]]-ben, majd [[1551]]-ben megtámadták az országot. Fráter György vezette erdélyiek és a Habsburg zsoldosok eleinte sikeresen harcoltak a betörő ellenséggel. Közben György barátot a pápa bíborosi rangra emelte, és Ferdinánd kinevezte őt [[esztergomi érsek]]ké. A barát politikájával ellenben igyekezett azt a látszatot kelteni, mintha Erdély ténylegesen mégsem állna a Habsburg uralkodó pártján. Ennek oka az volt, (valószínűleg korábbi tapasztalatokból), hogy a Habsburgokban teljességgel mégsem lehet megbízni. Ezzel azonban csak zavart okozott mindkét fél előtt, emiatt 1551 decemberében Ferdinánd meggyilkoltatta.
 
A következő év háborús eseményei a végvári erőpróba leghíresebb fejezetei. Az 1552-es török támadó hadjárat ereje a kialakuló végvári rendszert csaknem összeroppantotta. Ebben az évben, augusztus 10-11-én zajlott a [[palásti csata]]<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1552_augusztus_11_a_palasti_csata_masodik_napja/ 1552. augusztus 11. - A palásti csata második napja ], rubicon.hu</ref> és ebben a hadjáratban esett el [[Temesvár]] ([[Losonci István]]), [[Veszprém]], az összes [[Nógrád megye|nógrád]]i vár és [[Szolnok]] vára is. Azonban az [[egri vár]] védői [[Dobó István]] várkapitány vezetésével szerencsésen visszaverték [[Eger ostroma (1552)|az ostromot]].<ref>Bánlaky József: ''A magyar nemzet hadtörténelme.'' Eger ostroma Dobó Istvánék hősies védelme folytán kudarcot vall. ''[http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0013/1019.html#ref18%20 Online hozzáférés]''</ref> Eger védelme sikeresen megakadályozta a szultánt abban, hogy [[Felső-Magyarország]]ot is elfoglalja, vagy hogy egy szélesebb területsávval elszigetelje a királyi Magyarországot Erdélytől.
A következő év háborús eseményei a végvári erőpróba leghíresebb fejezetei. Az 1552-es török támadó hadjárat ereje a kialakuló végvári rendszert csaknem összeroppantotta, de [[Eger ostroma (1552)|Eger ostrománál]] megakadt a diadalmenetük.
[[Kép:The Order of Battle of the Ottoman Army, 1558.jpg|balra|bélyegkép|265px|A török sereg felvonulása]]
AAz várakoszmánok védőilogisztikai előnytrendszere élveztekjobb azzalvolt, hogymint aekkor [[oszmánbármely hadsereg|töröknyugati seregnek]] meg voltak a maga korlátai a hadakozásban (a kitelelés gondjai)országé, másrészről viszontmásrészt a belső magyar területeken elhelyezkedő várak (méretükből és minőségükből adódóan –fakadóan) aligha vehették volna fel a harcot a török hadigépezettel szemben. Ráadásul Magyarországon és Horvátországban hazai katonaság mellett idegen (javarészt zsoldos), német, cseh, itáliai és spanyol katonaságotzsoldoskatonákat is állomásoztattak, akik az elégtelen körülmények között (mint például a zsoldfizetés hiánya) nem kívántak harcolni a törökökkel, és gyakran harc nélkül feladták a várakat. Erre [[1552]]-ben szép számmal került sor. Ugyanakkor más várak – amelyeket színmagyar katonaság és a környék lakossága védelmezett – utolsó leheletükig védték az erősséget, mint [[Drégely]]nél, s olykor nem hiába. Hazájukért és családjaikért küzdő magyarok eltökéltsége a rossz körülmények ellenére megállította a törököt, amit [[Európa|Európában]] ma is nagyra becsülnek.
 
A várak ellenállása elestük ellenére sem volt hasztalan. Ha figyelembe vesszük, hogy a törökök nem harcolhattak egész évben, és Magyarország is elég kis területűre zsugorodott, akkor a kisebb várak néhány napig tartó védekezése is olykor létfontosságúnak bizonyult.