„Durbeni csata” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
{{csata
|név=Durbeni csata
|konfliktus=[[Livóniai népek nagy felkelése]]
|időpont=[[1260]]. [[július 13]].
|helyszín=[[Durbe]] [[Lettország|Kelet-Lettország]], [[Kurzeme]] területén
|eredmény=teuton-kardtestvér vereség
|egyik fél=[[Kép:Teutonic order COA drawing.png|22px]] [[Német Lovagrend]]<br>[[Kép:Cross livonia.png|22px]] [[Kardtestvérek rendje]]
|másik fél=[[Kép:Szamogitia címere.png|22px]] [[Szamogitia]]<br>[[Kurzeme]]<br>[[Zemgale]]
|parancsnokok1=† [[Burchard von Hornhausen]]
|parancsnokok2=[[Treniota]]
|erők1=ismeretlen, viszont a rendi seregben harcoltak [[svédek|svéd]]-[[dánok|dán]] keresztes csapatok, valamint [[lettek|lett]], [[észtek|észt]] és [[kúrok|kúr]] segédhadak
|erők2=kb. 4000 fő
|veszteségek1=ismeretlen
|veszteségek2=150 lovag, a kereszteseké valószínűleg több ezer fő
}}
'''Durbeni csata:''' A [[Német Lovagrend]] és a [[Kardtestvérek rendje]] hadának összecsapása a [[lettek]]től és [[kúrok]]tól támogatott [[litvánok]] ellen a [[Livónia|livóniai]] mocsaraknál, [[Durbe|Durben (Durbe)]] alatt, [[1260]]. [[úlius 13]]-án. A litvánok győzedelmeskedtek a lovagok felett, köszönhető sikerüknek az is tulajdoníthjató, hogy a rendi seregben nagyszámban szolgáltak a helyi lakosságból toborzott segéderők, akik a csata közben átálltak, mivel számos honfitársuk is harcolt az ellenség soraiban.
== Előzmények ==
A [[Kardtestvérek rendje|Kardtestvérek rendjét]] a [[Szamogitia|szamogit]] litvánok és [[Zemgale|szemigall]] lettek szövetsége legyőzte a [[saulei csata|saulei csatában]] ([[1236]]), ami súlyosan megrendítette a lovagok hatalmát. A német császár azonban feloszlatta a lovagrendet és hozzácsatolta a [[Német Lovagrend]]hez, amely [[1226]]-ban [[poroszok|balti porosz]] területek meghódításával épített ki saját országot a [[Balti-tenger]] mellett. A [[Kardtestvérek rendje|Kardtestvérek]] bár saját maguk kormányozták a megszerzett [[Baltikum|kelet-balti]] régiókat, de ténylegesen önálló államról ott nem beszélhetünk.
A [[Német Lovagrend]]del egyesített [[Kardtestvérek rendje|kardtestvérek]] folytatták a lett, kúr és észt területek meghódítását, amelyet összefoglaló néven [[Livónia|Livóniának]] neveztek (eredetileg a finnugor [[lívek]] területére vonatkozó, később az egész térségre általánossá vált). A legkeményebb ellenállást a német expanzióval szemben [[Zemgale|Szemigallia (Zemgale)]] adta, melynek szövetségese [[Szamogitia|Szamogitia (Žemaitia)]] volt. Némely litván fejedelem állandóan betört [[Livónia|Livóniába]], hogy kiterjessze az uralmát, vagy csupán zsákmányszerző akciókat indítottak.
[[1259]]-ben [[Szamogitia]] fejedelme [[Treniota]] betört [[Livónia|Dél-Livóniába]] és rávette a [[Zemgale|szemigallokat]] és néhány [[kúrok|kúr]] törzset, hogy csatlakozzanak hozzá. Az eddigi támadások során a [[Német Lovagrend]]-[[Kardtestvérek rendje]] között a helyzet háborúvá érett, de ehhez egyelőre üres volt a kincstár és adókat kellett kivetni a lakosságra. A termés idén rossz volt, s az adóemelés fellázította a lakosságot több helyen, s kitört a [[livóniai népek nagy felkelése]], amely rövidesen minden alávetett, vagy szabad balti törzsre kiterjed.
== A csata ==
A litvánok, a lettek és a kúrok nagyjából négyezren voltak, velük szemben [[Burchard von Hornhausen]], a [[kardtestvérek rendje|kardtestvérek]] nagymestere, [[Livónia]] [[landmeister|landmeistere (tartományfőnök)]] és a [[Poroszország (történeti)|porosz]] marsall vezetésével egy körülbelül valamivel nagyobb [[Német Lovagrend|német rendi]] és [[Kardtestvérek rendje|kardtestvér]] sereg indult meg, melyet erősítettek [[dánok|dán]] és [[svédek|svéd]] keresztesek, valamint nagyszámú [[kúrok|kúr]], [[lettek|lett]] és [[észtek|észt]] segédcsapatok.
A keresztesek [[Durbe|Durben (Durbe)]] alatt találták szembe magukat [[Treniota|Treniotával]]. Ez a vár [[Kurzeme|Kúrföldön]] áll és vagy háromszor rombolták le. A csatában a lovagrend összes [[kúrok|kúr]] és [[észtek|észt]] csapata átállt a litvánok mellé és a zűrzavar során a lovagok súlyos vereséget szenvedtek.
== A rend veszteségei és vereségének velejárói ==
A csatában elesett [[Burchard von Hornhausen|von Hornhausen]], 150 rendi tag és több ezer keresztes. Az egész ország egy emberként kelt fel a [[Német Lovagrend|teuton]] és [[Kardtestvérek rendje|kardlovagok]] ellen. Délen [[Poroszország (történeti)|Poroszország]]ban a szabad törzsek összefogtak a [[Német Lovagrend]] ellen és csatlakozott hozzájuk az összes meghódított porosz is. A lovagrendeknek azonban hosszú harcok után sikerül leverni az felkelőket, egyfelől azért, mert a balti népek nem egységesen léptek fel és a lovagok állandó támogatást kaptak [[Csehország|Csehországtól]] és [[Dánia|Dániától]].
A [[második porosz felkelés|porosz felkelést]] [[1274]]-ben, míg a [[livóniai népek nagy felkelése|livóniai felkelést]] [[1290]]-ben sikerült elfojtani, utóbbi leverése [[Livónia]] teljes meghódításával jár majd együtt. Utolsónak a mindig ellenálló [[Zemgale|Szemigallia]] esik el, s a litvánok támafásait is elhárítják a lovagok rövidesen.
==Forrás==
* Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Csaták kislexikona, Maecenas 2000.
* Vajda Tamás: A Német Lovagrend a Baltikumban
[[Kategória:Litvánia történelme]]
| |||