Wikipédia

„Objektumorientált programozás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Az első objektumorientált nyelvek: nem a teljes szakasz, hanem csak bekezdés elnézést
341. sor:
Az 1960-as években fejlesztették ki az első objektumorientált nyelvet, a [[Simula (programozási nyelv)|Simulát]]. Ebben volt objektum, osztály, öröklődés és dinamikus kötés. Kezelte az adatok biztonságát is, és szemétgyűjtéssel is el volt látva, ami automatikusan kitakarította a nem használt objektumokat a RAM-ból. Láthatósági szintek nem voltak benne, mivel egy nem publikus adattaghoz nem férhetett volna hozzá publikus metódus.<ref>{{Cite journal|last = Holmevik |first = Jan Rune|title = Compiling Simula: A historical study of technological genesis|journal = IEEE Annals of the History of Computing|volume = 16 |issue = 4 |pages = 25–37 |publisher = |year = 1994|url = http://www.idi.ntnu.no/grupper/su/publ/simula/holmevik-simula-ieeeannals94.pdf| doi = 10.1109/85.329756|accessdate =3 March 2018 }}</ref>
 
1962-ben Kristen Nygaard a Norwegian Computing Centernél kezdeményezte egy szimulációs célokra való nyelv kifejlesztését a Monte Carlo szimulációval végzett kutatások alapján és a való világ rendszereiről alkotott fogalmaknak megfelelően. A projekthez csatlakozott Ole-Johan Dahl, és az első fordítót Universal Automatic Computer (UNIVAC) 1107 számítógépre írták meg. Először az [[ALGOL]] 60-hoz készületek csomagot írni, de az ALGOL korlátozásai miatt inkább egy teljes értékű programnyelvvé fejlesztették, ami az UNIVAC ALGOL 60 fordítóval fordult. Az első verzió 1964-ben jelent meg; Dahl és Nygaard propagálták, így a nyelv elterjedt Svédországban, Dániában és a Szovjetunióban. 1968-tól a Burroughs B5500 és valamivel később az URAL-16 számítógépekre is elérhetővé vált. 1966-ban külön Simula fordítót írtak. <!--AAnnyira bekezdésbelemélyedtek méga nemHoare-féle lefordítottrekord része,osztály kérlekvilágába, nehogy töröld:belevitték Theyegy becamemásik preoccupiedszimulációs withnyelvbe, puttingami intojobban practiceemlékeztetett Tonya Hoare'skötetlen recordformájú classangol conceptnyelvre, whichez hadvolt beena implemented[[SIMSCRIPT in(programozási thenyelv)|SIMSCRIPT]]. free-formEgy általánosabb folyamat fogalmat alakítottak ki a rekord osztály tulajdonságaival kapcsolatban, English-likeés general-purposebevezették simulationa languageprefixek SIMSCRIPTegy második rétegét. TheyEzekkel settleda forprefixekkel a generalisedfolyamat processhivatkozhatta conceptelődjét withés recordtovábbi classtulajdonságai properties,is andlehettek. Ezzel bevezették a secondSimulába layeraz oföröklődést prefixesés az altípusokat. ThroughA prefixingSimula1 fordítót és a processnyelv couldúj referenceverzióját, itsa predecessorSimula and67-et have"Class additionaland properties.Subclass SimulaDeclarations" thuscímű introducedcikkükben themutatták classbe anda subclassközönségnek hierarchy,1967-ben.<ref>{{Cite andjournal|last the= possibilityHolmevik of generating|first objects= fromJan theseRune|title classes.= TheCompiling Simula: 1A compilerhistorical andstudy aof newtechnological versiongenesis|journal of= theIEEE programmingAnnals language,of Simulathe 67,History wasof introducedComputing|volume to= the16 wider world|issue through= the4 research|pages paper= "Class25–37 and|publisher Subclass= Declarations" at|year a= 19671994|url conference= http://www.idi.ntnu.no/grupper/su/publ/simula/holmevik-simula-ieeeannals94.pdf| doi = 10.1109/85.329756|accessdate =3 March 2018 }}</ref>
 
A Simula 67 fordítóját 1972-ben kiadták System/360 és System/370 IBM számítógépek számára. Még ugyanebben az évben ingyenes fordítót adtak ki a francia CII 10070 and CII Iris 80 számítógépekhez. 1974-ben a Simula Felhasználók Szövetsége 23 országból számlált tagokat. 1975-ben ingyenes fordítót adtak ki a DecSystem-10 család számára. Az év elején megjelent fordítót augusztusban 28 intézmény használta, ezek közül 22 Észak-Amerikában. A nyelvet a kutatók főként fizikai modellezésre használták, hajók és rakományuk mozgását modellezték.<ref>{{Cite journal|last = Holmevik |first = Jan Rune|title = Compiling Simula: A historical study of technological genesis|journal = IEEE Annals of the History of Computing|volume = 16 |issue = 4 |pages = 25–37 |publisher = |year = 1994|url = http://www.idi.ntnu.no/grupper/su/publ/simula/holmevik-simula-ieeeannals94.pdf| doi = 10.1109/85.329756|accessdate =3 March 2018 }}</ref>
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Objektumorientált_programozás”