„Württembergi Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (GR) File renamed: File:Hermann Pleuer Stuttgarter Bahnhof im Winter.jpg → File:Hermann Pleuer - Stuttgarter Bahnhof im Schnee.jpg Criterion 3 (obvious error) · (laut Beschreibung) |
Dj (vitalap | szerkesztései) a korr |
||
51. sor:
Az 1789-es [[francia forradalom]] ellen az európai monarchiák szövetségekbe tömörültek. [[1791]]-ben [[II. Lipót magyar király|II. Lipót császár]] és [[II. Frigyes Vilmos porosz király]] a [[pillnitzi nyilatkozat]]ban közös intervencióval fenyegették a forradalmi kormányt. [[1792]]. [[április 20.|április 20-án]] Franciaország hadat üzent, kitört az [[első koalíciós háború]], mely francia győzelemmel végződött. Az [[1797]]-es [[Campo Formió-i béke]]szerződésben [[Ferenc magyar király|II. Ferenc német-római császár]] elfogadta, hogy Franciaország kitolja keleti határait a [[Rajna|Rajnáig]]. A Württembergi Hercegség elvesztette a Rajnán túli területeit, ezért 1799-ben [[második koalíciós háború]]ban Ausztriával lépett szövetségre. 1800 tavaszán a [[I. Napóleon francia császár|Napoléon Bonaparte tábornok]] által vezetett francia csapatok elfoglalták Württemberget. Az osztrák csapatok nem álltak ellen, [[Frigyes württembergi király|II. Frigyes württembergi herceg]] csapatainak is vissza kellett vonulniuk.
A Habsburgokban csalódott herceg az [[1801]]-es [[lunéville-i béke]]szerződésben kiegyezett Franciaországgal, hogy növelhesse birtokait a Rajna jobb (nyugati) partján. Az 1802. május 20-i kétoldalú [[párizsi szerződés (1802)|párizsi szerződés]]ben Franciaország megerősítette a hercegség fennmaradását és területi kárpótlást ígért. Württemberg teljes szavazati joggal részt vett a [[Német-római Birodalom]] főrendi bizottságának ''(Reichsdeputation)'' rendkívüli tanácskozásán, mely a birodalmi főrendi határozat ''(Reichsdeputationshauptschluss)'' kiadását készítette elő. Ez rendezte a német fejedelmek kárpótlását Rajnán túli elvesztett birtokokért. [[1803]] tavaszán Frigyes herceget [[választófejedelem]]mé emelték.<ref>1803. március 26-i és 1803. április 30-i közzétételek, továbbá 1803. augusztus 21-i választófejedelmi leirat ''(Kurfürstenbrief)'', in: August Ludwig Reyscher: ''Vollständige, historische und kritisch bearbeitete Sammlung der württembergischen Gesetze.'' II. kötet, 1991, 642.old.-tól. (Württemberg törvényeinek feldolgozott gyűjteménye)</ref> Számos [[Mediatizáció (feudalizmus)|mediatizált]] uradalmat [[Neuwürttemberg]] (Új-Württemberg) néven az új választófejedelemséghez csatoltak: [[Aalen]], [[Giengen an der Brenz]], [[Heilbronn]], [[Rottweil]], [[Esslingen am Neckar]], [[Reutlingen]], [[Schwäbisch Gmünd]], [[Schwäbisch Hall]] és [[Weil der Stadt]] birodalmi szabadvárosokat, és Ellwangen, Zwiefalten, Comburg, Heiligkreuztal, Schöntal, Margrethausen, Oberstenfeld és Muri kolostorok szekularizált birtokait, összesen mintegy 1609 km2 területet {{szám|110000|lakossal}}, {{szám|700000|forint (gulden)}} adóbevétellel. (Ez jelentős nyereség volt a Rajna bal partján elvesztett 388 km2-nyi területtel, {{szám|14000|lakossal}} és kb. {{szám|250000|forintnyi}} állami jövedelemmel szemben.
[[1805]]. [[október 3.|október 3-án]] [[Frigyes württembergi király|II. Frigyes választófejedelem]] [[Ludwigsburg]]ban katonai szövetségre lépett Napóleonnal. Württemberg hadserege a franciák oldalán vonult a [[harmadik koalíciós háború]]ba. A [[brünni szerződés]]ekben (1805. december 10.-12.) és a [[Pozsonyi béke (1805)|pozsonyi béke]]szerződésben (1805. december 26.) [[Elő-Ausztria|Elő-Ausztriát]] felosztották Württemberg, a [[Bajor Királyság]] és a [[Badeni Nagyhercegség]] között. A választófejedelemség lakossága újabb {{szám|125000|fővel}} nőtt. Württemberghez csatolták a svábföldi Hohenberg grófságot, a dunai [[Ehingen (Donau)|Ehingen]]t, valamint [[Mengen]], [[Munderkingen]], [[Riedlingen]] és [[Bad Saulgau|Saulgau]] városokat (1806-ban [[Bad Waldsee|Waldsee]]t is), továbbá a [[Német Lovagrend]] alsó-württembergi birtokait ([[Neckarsulm]]ot, [[Gundelsheim (Heilbronni járás)|Gundelsheim]]et), és más lovagrendek kisebb birtoktesteit is.
| |||
