Főmenü megnyitása

Módosítások

11 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2)
Mindez az [[1990-es évek]] második felében behozatali többlethez (a bérnövekedések révén nagyobb vásárlóerő állt hirtelenjében rendelkezésre a belpiacon), negatív külkereskedelmi mérleghez vezetett, melyet az 1:1 [[Középparitás|paritás]] kényszere folytán ki kellett egyenlíteni (jegybanki intervenció: peso vársárlása dollárért), mégpedig újabb adósságok felhalmozásával.<ref name="Klein48" />
 
Mai kritikák szerint Argentínában – még 1998 előtt – a merev 1:1 paritást fel kellett volna váltania egy rugalmas cserearánynak, a fizetőeszköz lebegtetésének, így a válság talán nem járt volna olyan brutális következményekkel. A merev cserearány negatív hatását csak fokozta az 1990-es évek végére megerősödött dollár.<ref group="j">Ehhez a kritikához lásd még {{cite web| url = http://www.joaquinpi.com/lavezzolo.pdf| title = El lado oscuro de la globalización: causas de la crísis económica en Argentina| accessdate = 2011-09-20| author = SEBASTIÁN LAVEZZOLO| year = 2003| format = PDF| pages = 3| language = spanyol| archiveurl = https://web.archive.org/web/20071008155018/http://www.joaquinpi.com/lavezzolo.pdf| archivedate = 2007-10-08}}</ref>
 
=== A környező dél-amerikai országok válságainak hatásai ===
Az argentin gazdasági politika gyakori irányváltásai az ország népében bizalmatlanságot ébresztett. A banki ügyfelek bizalmát mérő mutató 1998–2001 között 20%-ot veszített értékéből.<ref>{{cite web| url = http://www.econlink.com.ar/economia/tango/tango.shtml| title = La nueva crísis argentina| accessdate= 2011-09-20| author = García, María Laura| format = Shtml| language = spanyol}}</ref>
 
Ez végeredményét tekintve pánikhoz (tömeges dollárvásárlás és a tőke külföldre menekítése) vezetett. Az argentin nemzetgazdaság iránti nemzetközi bizalom is látványosan csökkent. A [[országkockázat]]i felár , amely az ország államkötvényeinek az [[Amerikai Egyesült Államok]] standard kamatlábához való viszonyát adja meg és a rating-ügynökségek besorolásától függ, 2000-től kezdődően állandóan növekedett, és 2001. október 10-étől kezdve 1916 ponton volt, azaz 19,16%-os többletkamatot jelentett, a világszerte mért legmagasabb értéket. Ennek nyomán Argentína előtt a külföldi tőkepiacok bezárták kapuikat, az állampapírjaikra nem volt kereslet, így a pénzpiacokon az ország nem kapott forrást, és ezzel a [[Nemzetközi Valutaalap]]tól függő helyzetbe került. Sőt 2002-ben ez a felár 6000 pont fölé nőtt, és csak 2005-ben enyhült a helyzet.<ref>{{cite web| url = http://www.globalizacion.org/crisispolitica/argentina/ArgentinaCronologiaCrisis.htm| title = Az argentin válság kronológiája| accessdate = 2011-09-20| language = spanyol| archiveurl = https://web.archive.org/web/20070507122435/http://www.globalizacion.org/crisispolitica/argentina/ArgentinaCronologiaCrisis.htm| archivedate = 2007-05-07}}</ref>
 
=== A gazdaság privatizációja ===
 
=== Kibontakozás ===
Argentínában a növekedés 2003 közepétől állandóan magas szintű maradt. E gazdasági növekedés mindenekelőtt a pénz leértékelésének köszönhető. Export és importtámogatások segítették az ipar fejlődését. 2004-től az importból származó kereskedelem ismét erős emelkedést mutatott, így az ország gazdasági helyzete normalizálódott. Minden gazdasági növekedés ellenére azonban továbbra is nagy szociális és gazdasági hiányosságok vannak. Állandóan csökkent a munkanélküliség (2006 negyedik negyedében 8,7%) és a szegénységi ráta (26,9% 2006 második felében), de még mindig igen magas volt. Kirchner elnök megkísérelte a fejlődés gátjainak egy részét képező, neofeudális struktúrák korszakának maradványait az ország gazdaságában és politikájában felszámolni. Komoly gondot jelentett továbbra is az egyes tartományok közötti jelentős különbség, így például a szegénységi ráta 2006-ban [[Ushuaia|Ushuaiában]] 5%, míg [[Resistencia|Resistenciában]] 56% volt.<ref name="indec">{{cite web| url = http://www.indec.mecon.ar/| title = Az INDEC jelentése| accessdate = 2011-09-20| author = El Instituto Nacional de Estadística y Censos -INDEC Argentin Stat. Hiv. (INDEC)| language = spanyol| archiveurl = https://web.archive.org/web/20160221215704/http://www.indec.mecon.ar/| archivedate = 2016-02-21}}</ref>
 
Megoldatlanok voltak még Argentína, a Nemzetközi Valutalap és a magánbefektetők közötti viták, bár a kérdésben a 2005 februári adósság-átütemezést követően inkább az optimista szemléletmód érvényesült, és Argentína a [[G8|G8-államok]] nagyobb részétől, köztük [[Németország]]tól is támogatást kapott. Mindezek ellenére még mindig maradtak olyan hitelező csoportok, úgynevezett keselyű-alapok,<ref group ="j">A keselyű-alapok a nemzetközi bírósági gyakorlatban rutinosak, felvásárolják a papírokat, hogy nyerjenek az ügyön</ref> amelyek elvártak egy megismételt adósság-átütemezési ajánlatot.<ref>{{cite web| url = http://www.zeit.de/2007/23/G8-Geierfonds| title = Keselyűk közt: Ha eladósodott országok államcsődbe jutnak| accessdate = 2011-09-20| author = ZEIT ONLINE| language = német}}</ref> A munkanélküliség ellen egymás közötti rövidtávú megegyezésekkel 2005-ben megküzdött Kirchner kormánya és a kereskedelmi szektor. A helyi Statisztikai Hivatal becsléseit messze meghaladó volt a gazdasági növekedés 2005-ben és a megelőző években. 2006-ban is magas, 8,5%-os gazdasági növekedést sikerült elérni.<ref>{{cite web| url = https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/| title = The World Factbook| accessdate = 2011-09-20| author = CIA| language = angol}}</ref>
 
=== A vásárlóerő visszaesése, a középosztály összezsugorodása ===
A 2002 év eleji pénzleértékelés legközvetlenebb kihatással a peso vásárlóerejére volt. 2002-ben az infláció indexe elérte a 41%-ot (a fogyasztói árindex spanyol rövidítése: IPC). Mivel ezt a bérek növekedése nem, vagy csak igen korlátozott mértékben követte, ezért a reálbérek színvonala 23,2%-kal süllyedt.<ref name="crisis1">{{cite web| url = http://www.agendaestrategica.com.ar/EstrategiaDetalles.asp?IdMaterial=569| title = Az argentin gazdaság válsága: okok és következmények (La crísis argentina: causas y remedios)| accessdate = 2011-09-20 | author = Jim Saxton (New Jersey szenátora, az USA Közgazdasági Bizottságának alelnöke)| format = html| publisher = Agenda Estrategia| language = spanyol| archiveurl = https://web.archive.org/web/20070809013511/http://www.agendaestrategica.com.ar/EstrategiaDetalles.asp?IdMaterial=569| archivedate = 2007-08-09}}</ref>
A következő években az inflációs index továbbra is magas volt (évenkénti összehasonlításban 6 és 16% közötti), mégis a [[Konjunktúra|konjunkturális]] fellendülés elég erős bérnövekedést tett lehetővé ahhoz, hogy a reálbér 2005-ben ismét elérje a 2000-évi színvonalat. A fizetőeszköz vásárlóerejében megjelenő veszteség különösen a középső társadalmi rétegeket sújtotta. Ezek korábban, az 1990-es években, viszonylag magas életszínvonalat értek el. Most egy részük a szegénységkvóta alá került (nevük spanyolul nuevos pobres = „új szegények”). A felső rétegek vesztesége nem volt ilyen magas, mivel ők vagyonukat eleve dollárban tartották, és a bérüket is gyakran dollárban kapták meg.
 
* {{cite book|author=Klein Hajnalka|others= |editor= |title= Az argentin válság és a recesszióból való kilábalás|url= http://elib.kkf.hu/edip/D_10335.pdf |accessdate=2011-09-22 |date=2003|year= |publisher= InfoKer Szövetkezet|language=magyar |location=Budapest |isbn= | |quote=}}
* {{cite journal| author = Jeremy Warner| date = 2011-07-04| title = Lessons of Argentina crisis ignored in handling of Greece| journal = The Telegraph| language= angol| quotes = Tying yourself to someone else's monetary policy is always high risk, but for a small economy such as Argentina to be joined to the mighty US is a bit like trying to ride a whale.(Önmagunkat egy másik pénzügypolitikájához kötni mindig nagy kockázattal jár, de egy oly kis gazdaságnak, mint Argentínának a kötődése a hatalmas USA-hoz már hasonlít ahhoz a próbálkozáshoz, ami egy bálna meglovagolása))| url = http://www.telegraph.co.uk/finance/comment/jeremy-warner/8616747/Lessons-of-Argentina-crisis-ignored-in-handling-of-Greece.html}}
* {{cite web| url = http://www.joaquinpi.com/lavezzolo.pdf| title = El lado oscuro de la globalización: causas de la crísis económica en Argentina| accessdate = 2011-09-20| author = SEBASTIÁN LAVEZZOLO| year = 2003| format = PDF| pages = 3| language = spanyol| archiveurl = https://web.archive.org/web/20071008155018/http://www.joaquinpi.com/lavezzolo.pdf| archivedate = 2007-10-08}}
* {{cite book|author=Blanchard, Olivier|others=Pérez Enrri, Daniel |editor= |title= Macroeconomía|url= |accessdate= |date=|year= |publisher=Prentice Hall Iberia |language=spanyol |location=Buenos Aires |isbn=987-97892-4-5 |quote=}}
* {{cite web| url = http://www.insumisos.com/lecturasinsumisas/perspectiva%20de%20la%20crisis%20economica%20en%20argentina%201997_2002.pdf| title = Perspectivas de la crísis económica en Argentina| accessdate= 20110920| author = Guido, Pablo| format = PDF| language = spanyol}}
* {{cite web| url = http://www.globalizacion.org/crisispolitica/argentina/ArgentinaCronologiaCrisis.htm| title = Az argentin válság kronológiája| accessdate = 20110920| language = spanyol| archiveurl = https://web.archive.org/web/20070507122435/http://www.globalizacion.org/crisispolitica/argentina/ArgentinaCronologiaCrisis.htm| archivedate = 2007-05-07}}
* {{cite journal| title = Argentina suspends debt payments| journal = BBC News| language = angol| url = http://news.bbc.co.uk/2/hi/americas/1727922.stm| format = stm| accessdate= 2011-09-20}}
* {{cite web| url = http://www.indec.mecon.ar/| title = Az INDEC jelentése| accessdate = 2011-09-20| author = El Instituto Nacional de Estadística y Censos -INDEC Argentin Stat. Hiv. (INDEC)| language = spanyol| archiveurl = https://web.archive.org/web/20160221215704/http://www.indec.mecon.ar/| archivedate = 2016-02-21}}
* {{cite web| url = http://www.zeit.de/2007/23/G8-Geierfonds| title = Keselyűk közt: Ha eladósodott országok államcsődbe jutnak| accessdate= 2011-09-20| author = ZEIT ONLINE| language = német}}
* {{cite web| url = https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/| title = The World Factbook| accessdate= 2011-09-20| author = CIA| language = angol}}
* {{cite journal| date = 2006-09-16| title = Gazdasági prognózis ( LA ECONOMIA QUE VIENE : EL PROYECTO PRESENTADO AL CONGRESO En 2007 la economía crecerá más por la inversión que por el consumo )| journal = El País| volume = 2006| publisher = "Clarín" Online| language = spanyol|url = http://www.clarin.com/diario/2006/09/16/elpais/p-00601.htm| accessdate= 2011-09-20}}
* {{cite web| url = http://www.agendaestrategica.com.ar/EstrategiaDetalles.asp?IdMaterial=569| title = Az argentin gazdaság válsága: okok és következmények (La crísis argentina: causas y remedios)| accessdate = 2011-09-20| author = Jim Saxton (New Jersey szenátora, az USA Közgazdasági Bizottságának alelnöke)| format = html| publisher = Agenda Estrategia| language = spanyol| archiveurl = https://web.archive.org/web/20070809013511/http://www.agendaestrategica.com.ar/EstrategiaDetalles.asp?IdMaterial=569| archivedate = 2007-08-09}}
* {{cite web| url = http://www.invap.com.ar/en/newsroom/news-archive/500-20-9-2006-invap-firma-convenio-marco-con-nucleoelectrica-argentina-sa-para-colaborar-en-las-obras-de-finalizacion-de-la-central-nuclear-atucha-ii-.html| title = INVAP and Nucleoeléctrica Argentina SA to collaborate in the completion of the construction of NPP AtuchaII| accessdate= 2011-09-20| language = angol}}
* {{cite web| url = http://www.econlink.com.ar/economia/tango/tango.shtml | title =La nueva crísis argentina | accessdate= 20110920| author = García, María Laura | format = Shtml | language = spanyol}}
* {{cite journal|author= Ortutay L. Gyula|editor= |title=Akik már átélték az államcsődöt|journal = Népszabadság |volume = |issue =|url=http://nol.hu/gazdasag/20110916-befagyasztott_bankbetetek |accessdate=2011-09-22 |date=2011-09-16 |year= |month= |publisher= |language=magyar |isbn= |pages= |quotes=}}
* {{cite web| url = http://www.zeit.de/2007/23/G8-Geierfonds| title = Keselyűk közt: Ha eladósodott országok államcsődbe jutnak| accessdate= 2011-09-20| author = ZEIT ONLINE| language = német}}
* {{cite web| url = http://www.joaquinpi.com/lavezzolo.pdf| title = El lado oscuro de la globalización: causas de la crísis económica en Argentina| accessdate = 2011-09-20| author = SEBASTIÁN LAVEZZOLO| year = 2003| format = PDF| pages = 3| language = spanyol| archiveurl = https://web.archive.org/web/20071008155018/http://www.joaquinpi.com/lavezzolo.pdf| archivedate = 2007-10-08}}
* {{cite web| url = http://www.agendaestrategica.com.ar/EstrategiaDetalles.asp?IdMaterial=569| title = Az argentin gazdaság válsága: okok és következmények (La crísis argentina: causas y remedios)| accessdate = 2011-09-20| author = Jim Saxton | format = html| publisher = Agenda Estrategia| language = spanyol| archiveurl = https://web.archive.org/web/20070809013511/http://www.agendaestrategica.com.ar/EstrategiaDetalles.asp?IdMaterial=569| archivedate = 2007-08-09}}
* {{cite journal| author = Medgyesi Csilla| date = 2001-03-21| title = A helyi "Bokros-csomag" lehet Argentína utolsó esélye| journal = Magyar Hírlap| language = magyar| url =http://www.magyarhirlap.hu/kulfold/a_helyi_bokroscsomag_lehet_argentina_utolso_eselye.html| accessdate= 2011-09-25}}
* {{cite web| url = http://www.econlink.com.ar/economia/tango/tango.shtml| title = La nueva crísis argentina| accessdate= 20110920| author = García, María Laura| format = Shtml| language = spanyol}}
* {{cite web| url = http://www.globalizacion.org/crisispolitica/argentina/ArgentinaCronologiaCrisis.htm| title = Az argentin válság kronológiája| accessdate = 20110920| language = spanyol| archiveurl = https://web.archive.org/web/20070507122435/http://www.globalizacion.org/crisispolitica/argentina/ArgentinaCronologiaCrisis.htm| archivedate = 2007-05-07}}
* {{cite journal | url = http://www.clarin.com/diario/2006/09/16/elpais/p-00601.htm| date = 2006-09-16| title = Gazdasági prognózis ( LA ECONOMIA QUE VIENE : EL PROYECTO PRESENTADO AL CONGRESO En 2007 la economía crecerá más por la inversión que por el consumo )| journal = El País| volume = 2006| publisher = "Clarín" Online| language = spanyol | accessdate= 2011-09-20}}
* {{cite web|author= |editor= |title=Az Atucha II honlapja, FOTOS Y VIDEOS |url=http://www.na-sa.com.ar/atucha2/ |accessdate=2011-09-25 |date= |publisher= |language=spanyol|work= |id= |pages= |quote=}}
148 757

szerkesztés