„Mikrokozmosz” változatai közötti eltérés

a
tag kor AWB
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (egyért.)
a (tag kor AWB)
=== I. füzet ===
<ol>
<li>''Hat unisono dallam''</li>
<li value="7">''Kóta ponttal''</li>
<li>''Hangismétlés''</li>
=== II. füzet ===
<ol start="37">
<li>''Líd hangsor''. Imitációs szólamvezetés.</li>
<li>''Staccato…''</li>
<li>''…és legato''</li>
<li>''Délszlávos''. Kvintváltó dudabasszus kíséret felett hangzik a kiegyensúlyozott, derűs táncdallam, amely minden helyi színezete mellett feltűnés nélkül helyet foglalhatna egy Bach-féle kis tánctételben is. A növendék itt kap ízelítőt első alkalommal a visszatéréses háromtagú formából.</li>
<li>''Dallam kísérettel''</li>
<li>''Kíséret tört hármasokkal''. A darab két részében kíséret és dallam szólamai megcserélődnek.</li>
<li>''Magyaros''. A darab két változatban adható elő: két zongorán vagy egy zongorán.</li>
<li>''Ellenmozgás – két zongorára''. Az első zongora szólamában két kereszt (fisz, gisz!), a másodikéban négy kereszt az előjegyzés. Ez azonban nem jelent politonalitást, mivel az első zongora kis ambitusú dallamanyagában cisz és disz hangok amúgy sem fordulnak elő.</li>
<li>''Méditation Asz-mixolíd hangnemben''</li>
<li>''Növekedés – fogyás''. Az augmentáció és diminúció gyakorlati példái.</li>
<li>''Nagyvásár''. Felső és alsó szólam azonos anyagú, ebből az anyagból azonban a darab első szakaszában és rövidített beféjezésében a basszus ostinatót, a szoprán tagolt frázisokat formál, a középrészben pedig imitációs szerkesztésű a két szólam.</li>
<li>''Mixolíd hangsor''. A zenei anyagot Bartók az előző darabhoz hasonló módon rendezi el a két szólam között.</li>
<li>''Crescendo – diminuendo''. A dinamikai fokozások – régi recept szerint – együtt járnak a dallam irányának módosulásaival. Vagyis: a felfelé törő dallam dinamikája is fokozódik, míg a csendesedő dallam szinte szükségszerűen irányul lefelé.</li>
<li>''Minuetto''. E miniatűr forma aprócska középrésze után a visszatérés erősen variált.</li>
<li>''Ringás''. A 6/8-os metrum csaknem valamennyi, két szólamban elképzelhető lehetőségét kimeríti.</li>
<li>''Egyszólamúság kézváltással''</li>
<li>''Erdélyies''. Mintegy az előbbi gyakorlat illusztrációja.</li>
<li>''Kromatika''. A négysoros képlet A–A³–B–A szkémája népdal szerkezetet idéz. Némileg módosított, egyszerűbb változata a Zene II. tételét indító szakasznak.</li>
<li>''Triolák lid hangsorban''. Két zongora egymásnak felelgető játéka.</li>
<li>''Tercelő dallam''</li>
<li>''Hangsúlyok''. Két, kánonban szerkesztett téma után ezek fordítása következik, szakaszonként változó hangnemben.</li>
<li>''Napkeleten''. Bővített kvartokból és bővített szekundokból szerkesztett dallam, imitációban vezetett két szólamban.</li>
<li>''Dúr és moll''. A két szólam egyidejűleg játszik a kétféle hangnemben.</li>
<li>''Kánon tartott hangokkal''</li>
<li>''Pentaton dallam''. Ostinato és többszólamúság korábban már kipróbált példája.</li>
<li>''Párhuzamos mozgás kis hatodhangközökben''</li>
<li>''Zsongás''. Bár a két szólam mozgástere alig haladja meg a váltóhang távolságot, e darab előadása mégis felettébb nehéz, mivel ritmikája olykor a két kéz teljes függetlenségét követeli meg, a szabályos mozgás pedig váratlan helyeken lép ki megszokott medréből.</li>
<li>''Vonal és pont''. A többszólamú játék igényes tanulmánya. Két darabot foglal magába.</li>
<li>''Párbeszéd''. A mindvégig párhuzamos kvinteket játszó kísérethez énekszólam is tartozik, amelynek gyakorlása (a zongoraszólammal egyidejűleg) már a modern szolfézsoktatás sokoldalú képzési körébe utalja ezt a darabot.</li>
<li>''Dallam elosztva''. Dallam és kvinteket tercekkel váltó, akkordikus kíséret váltakozik a két kéz szólamában.</li>
</ol>
 
=== III. füzet ===
<ol start="67">
<li>''Tercekhez egy harmadik szólam''</li>
<li>''Magyar tánc alternatív egy-, illetve kétzongorás előadásra''</li>
<li>''Akkordtanulmány''. Az akkordok: hármashangzat mixtúrák, az egyszólamú dallam: népdalutánérzés. A darab két szimmetrikus szakaszában a két kéz felváltva szólaltatja meg e kétféle anyagot.</li>
<li>''Dallamhoz kettősfogások''. Bitonális darab, amelynek mindkét szólama a basszus regiszterében játszik.</li>
<li>''Tercek''</li>
<li>''Sárkánytánc''. Négyszólamú letét, két-két orgonapont rögzítésű nyugvó hanggal és két mozgó szólammal. Ez utóbbiak egymásnak tükörképei.</li>
<li>''Kettős és hármasfogások''. Szext- és szextakkordmixtúrák.</li>
<li>''Magyar párosító'' (Virág Erzsi az ágyát – [[Láttál-e már valaha]]). Első strófája fölött ostinato figurák szólnak; második strófája ellenpontozó kíséret felett hangzik; az utolsó versszakban a dallam alatt, a basszusban végigvonuló ostinato az első ostinato módosított képlete. Ugyanez énekszólammal is előadható (b/ változat).</li>
<li>''Triolák''</li>
<li>''Háromszólamúság''</li>
<li>''Gyakorlat''. Csaknem végig unisono, a befejezés öt ütemében szimmetrikus ellenmozgás a két szólam között.</li>
<li>''Ötfokú hangsor''</li>
<li>''Hommage à J. S. B''. Kétszólamú E-dúr tétel.</li>
<li>''Hommage à R. Sch''. Lépő nyolcadok és pontozott ritmusú szólam kettőse. Nem idézi Schumann stílusát!</li>
<li>''Bolyongás''. Quasi imitáció a súlytalan ütemrészen belépő szólammal.</li>
<li>''Scherzo''. Változó ütemek, szabálytalan ritmika, staccato-akkordok. A Tánc-szvit első tételének ritmikai arcéle rejtőzik e gyakorlatban.</li>
<li>''Dallam meg-megszakítva''. Markáns, négy szólamban harmonizált nyolcadhangokból szerkesztett motívum és súlyosveretű unisono dallam váltakozásából szőtt tétel. A harmonizált képlet az I. vonósnégyes III. tételét idézi.</li>
<li>''Mulatság''. Szinkópált, akkordikus elő-, köz- és utójáték jelképezi a mulatság zenekarának vonósait, a dallamot pedig valószínűleg furulya játssza.</li>
<li>''Tört akkordok''. Rövid elő- és utójáték között csaknem mindvégig – váltott kezekkel játszandó – egyszólámú hangzatfelbontások hallhatók, 6/8-os ütemben.</li>
<li>''Két dúr pentachord''. Bitonális szólamok.</li>
<li>''Változatok''. Ideje beavatni a kezdő zongorázót a variáció műfajának titkaiba. A téma egyszerű népdalképlet, 2/4 ütemben. Az első variáció szomszédos hangok segítségével írja körül a dallamot. A második 3/4-es ütemben, nyugodtabb tempóban, Maggiore (egynevű dúr) hangnemben dolgozza fel a témát.</li>
<li>''Sípszó''. Furulyakettős.</li>
<li>''Négyszólamúság''. Archaizáló négyszólamú tétel.</li>
<li>''Oroszos''. Négyszólamú tétel súrlódó szekundokkal, kitartott hangokkal, [[Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij]]t idéző, súlyosléptű dallammal.</li>
<li>''Kromatikus invenció (1)''. Az első darab szabad kánonban…</li></li>
<li>…a második zömében párhuzamos szólamokkal szerkesztett (''Kromatikus invenció (1)'').</li>
<li>''Négyszólamúság''</li>
<li>''Hol volt, hol nem volt…''</li>
<li>''Rókadal''. Második változatához énekszólam is járul (Nincs a papnak gatyája, csak a reverendája).</li>
<li>''Zökkenők''. Példa a kétszólamúság különféle módozataira.</li>
</ol>
 
=== IV. füzet ===
<ol start="97">
<li>''Notturno''</li>
<li>''Alátevés''. Az unisono dallam harmadik és negyedik sora a Hegedűverseny II. tételében alkalmazott melodikának felel meg.</li>
<li>''Kézkeresztezés''. A felső szólam előjegyzése: esz, az alsóé: fisz, gisz.</li>
<li>''Népdalféle''. A két szólamban felváltva megjelenő dallam 5/8 és 3/8-os ütemekben szerkesztett.</li>
<li>''Szűkített ötödnyi távolság''. A szűkített kvint enharmonikus megfelelője a bővített kvartnak (tritonus), amely Bartók zenei nyelvének egyik jellegzetes idiómája.</li>
<li>''Felhangok''. A közismert akusztikai kísérlet alkalmazása: a bal kéz nem üti le, csak a billentyűkön lenyomja a harmadhangzatot, illetve a szeptimhangzatot, amely a jobb kéz erélyes leütései nyomán hosszan tovább szól, mint kitartott harmónia a dallam alatt.</li>
<li>''Moll és dúr''</li>
<li>''Vándorlás egyik hangnemből a másikba''. Az ilyen jellegű feladvány – dallamsoronként más hangnembe modulálás – [[Kodály Zoltán|Kodály]] szolfézs-tanításának közkeletű anyaga volt.</li>
<li>''Játék (két ötfokú hangsorral)''. A cím mindjárt hozzátehette volna: két hangnemben.</li>
<li>''Gyermekdal''</li>
<li>''Dallam ködgomolyagban''. Hangzatfürtök váltakoznak egyszólamú dallammal: az Éjszaka zenéjéből ismerős effektusok.</li>
<li>''Birkózás''. Kitartott hangok hátteréből emelkedik ki a kis hangközökben mozgó, görcsös motívum a két szólam párhuzamos oktáváiban.</li>
<li>''Báli szigetén''. Szekund–kvart építésű motívumok váltakozó, szimmetrikus és egyidejű megszólaltatása adja a darab egzotikus hangulatát.</li>
<li>''És összecsendülnek-pendülnek a hangok''. Kétféle anyagból szerkesztett, egy akkordikus és egy melodikus anyagból. Előbbi kvintek és tercek váltakozásából szövődik, utóbbi kromatikus, szűk ambitusú dallam, amely először unisono, másodszor tükörfordításban jelenik meg.</li>
<li>''Intermezzo''</li>
<li>''Változatok egy népdal fölött''. A téma: a „[[Szeretnék szántani]]” című közismert gyermekdal, unisono hangzik fel. Az első variáció szext-mixtúrákban, kánonban szerkesztett; a második ugyanilyen szerkesztésben írja körül a dallamot; a harmadik már valódi jellemvariáció lassú tempóban, imitációs szerkesztésben, a dallam kromatikus elváltoztatásával; a gyors tempójú negyedik visszatér a szext-mixtúrák gyakorlatához, de a dallamnak csak témafejét tartja meg az eredeti képletből.</li>
<li>''Bolgár ritmus''. 7/8-os ütemű ostinato felett szól a dallam.</li>
<li>''Téma és fordítása''. A témának olyanféle transzformációit mutatja be, mint amelyre a Hegedűverseny első és harmadik tételében találni példát.</li>
<li>''Bolgár ritmus''. 5/8-os ütemben pergő kromatikus mozgással szélesebb, nagyobb hangközökben lépdelő dallam kerül szembe.</li>
<li>''Nóta''. Indulószerű bevezetés feszes léptű basszustémája az elő- és utójáték ahhoz a kötött dallamossághoz, amely előbb unisono, majd ellenpontozó szólamokban hangzik fel.</li>
<li>''[[Bourrée]]''. A zeneirodalom legmagyarosabb bourréeja.</li>
<li>''Triokák 9/8-ban''</li>
<li>''3/4-es tánc''. Menüett.</li>
<li>''Kvintakkordok azaz'': hármashangzatok.</li>
<li>''Kétszólamú tanulmány''</li>
</ol>
 
=== V. füzet ===
<ol start="122">
<li>''Akkordok egyszerre és egymás ellen''</li>
<li>''Staccato és legato''. Két tanulmány a kezek egymástól független játékának elsajátítására.</li>
<li>''Staccato''</li>
<li>''Csónakázás''. „A két szólam más-más hangnem vizein evez.”</li>
<li>''Változó ütem''. Javarészt homofon akkordok markáns arcélű tematikája, amely a kódában szinkópás lüktetéssé oldódik.</li>
<li>''Új-magyar népdal''. „[[Erdő, erdő, de magos a teteje]]” kezdetű, új stílusú – kupolás építésű – népdal énekszólammal és variált kísérettel.</li>
<li>''Dobbantós tánc variációs feldolgozásban''</li>
<li>''Váltakozó tercek''</li>
<li>''Falusi tréfa''</li>
<li>''Kvartok és kvart-akkordok tanulmánya''</li>
<li>''Nagy másodhangközök egyszerre és törve''. A bartóki dallamalkotás jellegzetes példája.</li>
<li>''Szinkópák''</li>
<li>''Gyakorlatok kettősfogásban''. Három tanulmány.</li>
<li>''Perpetuum mobile''. A végtelenségig ismételhető, szekundok és tercek váltakozásából szőtt, nehéz technikai gyakorlat.</li>
<li>''Hangsorok egészhangokból''</li>
<li>''Unisono''. Kérdés-felelet váltakozása.</li>
<li>''Dudamuzsika''. A ''Falusi tréfa'' rokona.</li>
<li>''Paprikajancsi''. Mintha [[Claude Debussy]] ''Gyermekkuckó''jából került volna elő.</li>
</ol>
 
146 375

szerkesztés