Wikipédia

„David Alfaro Siqueiros” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
 
== Életrajza, munkássága ==
Vallásos nagypolgári családból származott. Édesanyja korai elvesztése után anyai nagyszülei nevelték. 1908-tól [[Mexikóváros]]-ban tanult. Tizenöt évesen már részt vett a művészeti iskolai diáksztrájk szervezésében. Tizennyolc évesen félbehagyta tanulmányait és csatlakozott a [[Victoriano Huerta]] elnök diktatúrája ellen harcoló forradalmi hadsereghez. Ettől kezdve élete végéig munkásságában összefonódott a politikai és a művészi aktivitás, bár (sokak szerint) a politika szakította meg újra és újra művészeti alkotói tevékenységét.
Művészeti tanulmányait 1919-től Európában folytatta, Párizsban ismerkedett meg Paul Cézanne műveivel. Itt találkozott a szintén mexikói [[Diego Riverával]], akivel a reneszánsz freskók tanulmányozására körbeutazták [[Olaszországot]].▼
 
▲Művészeti tanulmányait 1919-től Európában folytatta,. Párizsban ismerkedett meg [[Paul Cézanne]] műveivel. Itt találkozott a szintén mexikói [[Diego RiverávalRiverá]]-val, akivel a reneszánsz freskók tanulmányozására körbeutazták [[OlaszországotOlaszország]]-ot a reneszánsz freskók tanulmányozásáért.
1921-ben marxistaként tért haza, kiadta a forradalmi művészet manifesztumának szánt ''Vida Americana'' kiáltványát. Programja szerint a modern mexikói művészetnek vissza kell térnie a gyarmatosítás előtti hagyományokhoz, az indián népi örökséghez.
Siqueiros, [[Rivera]] és [[José Orosco]], akiket a nagy mexikói muralista hármasnak neveznek, az [[azték]] és [[olmék]] kultúrából merítettek. Büszkén vállalták a [[mesztic]] (fehér és indián keverék) Mexikó örökségét, szenvedélyes és monumentális alkotásaikban társadalmi mondanivalót is megfogalmaztak.
 
1921-ben marxistaként tért haza, kiadta a forradalmi művészet manifesztumának szánt ''Vida Americana'' kiáltványát. Programja szerint a modern mexikói művészetnek vissza kell térnie a gyarmatosítás előtti hagyományokhoz, az indián népi örökséghez. Siqueiros, [[Rivera]] és [[José Orosco]], akiket a nagy mexikói muralista hármasnak neveznek, az [[azték]] és [[olmék]] kultúrából merítettek (szellemi, baráti környezetükbe tartozott [[Coelho]] is ). Büszkén vállalták a fehér és indián keverék [[mesztic]] Mexikó örökségét. Szenvedélyes és monumentális alkotásaikban is ehhez illeszkedő társadalmi mondanivalót fogalmaztak meg.
Irányzatuk kibontakozásához az adott teret, hogy a forradalom örökségét szavakban felvállaló kormányok a javarészt írástudatlan emberek között népszerűsíteni akartáka nemzeti forradalom eszméit . A három festő 1922-ben közösen készítette el a ''Nemzeti Előkészítő Iskola'' falait díszítő '''Mítoszok''' című freskót. Monumentális alkotásaikat ezután Mexikóváros középületein rendre megjeleníthették, hatalmas alakjaik között a mindennapok embertípusait (paraszt, bányász, föld nélkül maradt indián, munkafelügyelő, kövér bankár). Megfestették a felfegyverezett nép hőseit és zsarnokait, munkáját, ünnepeit, történelmét.▼
 
▲IrányzatukAz adott időben múvészeti irányzatuk kibontakozásához az adott teret, hogy a forradalom örökségét szavakban felvállaló kormányok a javarészt írástudatlan emberek között népszerűsíteni akartákaakarták a nemzeti forradalom eszméit . A három festő 1922-ben közösen készítette el a ''Nemzeti Előkészítő Iskola'' falait díszítő  ''Mitoszok'Mítoszok'''  című freskót. Monumentális alkotásaikat ezutánEzután Mexikóváros középületein rendre megjeleníthették, hatalmasmonumentális alkotásaikat. Hatalmas méretű alakjaik között a mindennapok embertípusait (paraszt, bányász, föld nélkül maradt indián, munkafelügyelő, kövér bankár) jelenítették meg. Megfestették a felfegyverezett nép hőseit és zsarnokait, munkáját, ünnepeit, történelmét.
Az elismertség és az elutasítás végletei között hányódó Siqueiros soha nem hagyott fel a politizálással. Szerkesztette a kommunista párt szócsövének számító [[El Machete]] című lapot, tevékenysége miatt többször letartóztatták, még börtönbe is zárták.▼
Agitált munkások között, megalakította a Forradalmi Festők, Szobrászok és Vésnökök Szakszervezetét. Elkezdte festeni a Munkás temetését, amelyet nem fejezhetett be, az elkészült munkát a nézeteit ellenző diákok megrongálták, a következő oktatási miniszter pedig fehérre meszeltette.
 
▲Az elismertség és az elutasítás végletei között hányódó Siqueiros soha nem hagyott fel a politizálással. Szerkesztette a kommunista párt szócsövének számító [[El Machete]] című lapot, tevékenysége miatt többször letartóztatták, még börtönbe is zárták. Agitált a munkások között, megalakította a ''Forradalmi Festők, Szobrászok és Vésnökök Szakszervezetét''. Elkezdte festeni a ''Munkás temetését'', amelyet nem fejezhetett be, mert a nézeteit ellenző diákok az elkészült munkát megrongálták, a következő oktatási miniszter pedig le is meszeltette fehérre.
1932-ben Los Angelesbe ment, ahol két [[muráliája]] (faldíszítő műve) készült el. A jelentősebb: a '''Tropical America''' című az Egyesült Államok és ▼
Latin-Amerika kapcsolatát egy keresztre feszített indiánnal szimbolizálta. Művét többen kommunista propagandának minősítették, és fél év után lefestették, restaurációja csak napjainkban kezdődött meg. ▼
 
▲1932-ben [[Los AngelesbeAngeles]]-be ment, ahol két [[muráliájamuráliá]]-ja (faldíszítő műve) készült el. A jelentősebb: a '''Tropical America''' című az Egyesült Államok és
A művész 1936-ban New Yorkban festőiskolát alapított, új technikai eljárásokkal kísérletezett. Modern ipari festékanyagokkal dolgozott, és a hatalmas felületekre szórópisztollyal vitte fel az anyagot. Freskói mellett Uruguayban és Argentínában is festett táblaképeket. ▼
▲Latin-Amerika kapcsolatát egy keresztre feszített indiánnal szimbolizálta. Művét többen kommunista propagandának minősítették, és fél év után lefestették, (restaurációja csak napjainkban kezdődött meg).
 
▲A művész 1936-ban [[New YorkbanYork]]-ban festőiskolát alapított, itt új technikai eljárásokkal kísérletezett., Modernmodern ipari festékanyagokkal dolgozott, és a. hatalmasHatalmas felületekre szórópisztollyal vitte fel az anyagot. Freskói mellett Uruguayban[[Uruguay]]-ban és Argentínában[[Argentíná]]-ban táblaképeket is festett táblaképeket.
A spanyol polgárháború kitörése után, 1937-ben Spanyolországba utazott, több köztársasági brigádnak volt a parancsnoka. ▼
 
▲A1937-ben, a spanyol polgárháború kitörése után, 1937[[Spanyolország]]-ben Spanyolországbaba utazott, s itt több köztársasági brigádnak volt a is parancsnoka volt.
Visszatérve Mexikóba folytatta művészeti és politikai tevékenységét, [[Sztálin]] elvakult híveként 1940-ben részt vett a Mexikóban menedéket talált [[Trockij]] elleni egyik sikertelen merényletben. A támadás után letartóztatták, de végül elengedték. A második világháború alatt antifasiszta műveket festett, de elfogadott állami felkéréseket is. Készített falfestményt az egyik mexikói egyetemnek, és ekkoriban festette legnagyobb, 450 négyzetméteres művét Habsburg Miksa császár egykori rezidenciája, a mostani '''Történelmi Múzeum''' falára.▼
 
Mexikóba visszatérve folytatta művészeti és politikai tevékenységét. [[Sztálin]] elvakult híveként 1940-ben
- állítólag - részt vett a Mexikóban menedéket talált [[Trockij]] elleni egyik sikertelen merényletben. A támadás után letartóztatták, de végül elengedték.
 
▲Visszatérve Mexikóba folytatta művészeti és politikai tevékenységét, [[Sztálin]] elvakult híveként 1940-ben részt vett a Mexikóban menedéket talált [[Trockij]] elleni egyik sikertelen merényletben. A támadás után letartóztatták, de végül elengedték. A második világháború alattidején antifasiszta műveket festett, de emellett elfogadott állami felkéréseket is. Készített falfestményt az egyik mexikói egyetemnek, és ekkoriban festette legnagyobb, 450 négyzetméteres művét Habsburg Miksa császár egykori rezidenciája, a mostani '''Történelmi Múzeum''' falára.
 
==Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/David_Alfaro_Siqueiros”