„Buddhistaüldözés” változatai közötti eltérés

Az [[ojrátok]] (nyugati mongolok) felvették a [[tibeti buddhizmus|tibeti buddhista]] vallást 1615-ben. A 17. században az orját törzsekből összeállt a [[dzsungárok|dzsungár nép]], amely a legutolsó nagy nomád birodalommá nőtt Ázsiában. A 18. században [[Csien-lung kínai császár]] leigázta a dzsungárokat. A hadjáratok során, 1755 és 1757 között, a dzsungárok 80%-át lemészárolták, mintegy 5-800 ezer embert.<ref>[{{Cite web |url=http://www4.gu.edu.au:8080/adt-root/uploads/approved/adt-QGU20061121.163131/public/02Whole.pdf |title=Michael Edmund Clarke, ''In the Eye of Power'' (doctoral thesis), Brisbane 2004, p37] |accessdate=2008-04-10 |archiveurl=https://www.webcitation.org/5wQnNChmw?url=http://www4.gu.edu.au:8080/adt-root/uploads/approved/adt-QGU20061121.163131/public/02Whole.pdf |archivedate=2011-02-12 }}</ref>

A 17. században alapították a [[Kalmükök|Kalmük Kánságot]], amelynek fő vallása a [[tibeti buddhizmus]] volt, amit a [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] dzsungáriából elvándorló ojrátok vittek magukkal a [[Sztyeppe|sztyeppékre]], egészen a [[Volga]] torkolatáig. A 18. század folyamán bekebelezte a területet az Orosz Birodalom. Az orosz ortodox egyház nyomására sok [[Kalmükök|kalmük]] vették fel az egyház hitét. 1770-71 telén mintegy 300 ezer kalmük kelt útra, hogy visszatérjen Kínába és újra birtokba vegyék Dzsungáriát a kínai [[Csing-dinasztia|Csing-dinasztiától]].<ref>[http://www.tibetan-museum-society.org/java/arts-culture-Kalmyk-People.jsp The Kalmyk People: A Celebration of History and Culture]</ref> Az utazás során sokukat gyilkolták meg a történelmi ellenségeiknek számító [[kazakok]] és a [[kirgizek]], és sokan pusztultak el éhség és fertőzések következtében. Több hónapos kimerítő utazás után az eredeti csoport egyharmada érte érte csak el [[Dzsungaria|Dzsungáriát]], ahol más lehetőségük nem volt, mint megadni magukat a kínai uralkodónak.<ref>[{{Cite web |url=http://casestudies.lead.org/index.php?csp=17 |title=History of Kalmykia] |accessdate=2015-09-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110720192137/http://casestudies.lead.org/index.php?csp=17 |archivedate=2011-07-20 }}</ref>

2007-ben [[Mianmar]] kormánya kényszerítő intézkedésekkel kísérelte meg irányítása alá vonni a buddhista intézményeket és olyan eszközökhöz nyúltak, mint a szerzetesek megszégyenítése, megkínzása és meggyilkolása.<ref>[{{Cite web |url=http://www.aappb.org/monkreport.pdf |title=Burma: A Land Where Buddhist Monks Are Disrobed and Detained in Dungeons] |accessdate=2015-09-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140102212221/http://www.aappb.org/monkreport.pdf |archivedate=2014-01-02 }}</ref> Miután a szerzetesek aktív szerepet játszottak a katonai diktatúra elleni tüntetésekben a kommunista állam erőszakot alkalmazott a buddhista szerzetesek és a kolostorok ellen.<ref>[http://www.csmonitor.com/2007/0920/p06s01-wosc.html Burma's Buddhist monks take to the streets]</ref>

[[Mongólia|Mongóliában]] a kommunista uralom idején egészen 1990-ig üldözték a buddhista szerzeteseket.<ref name="TVNZ_791031">{{cite news |url=http://tvnz.co.nz/view/news_travel_story_skin/791031 |title=Mongolia's monks make a comeback |date=July 18, 2006 |work=[[Television New Zealand]] |accessdate=November 2, 2011}}</ref> [[Horlógín Csojbalszan]] mongol államférfi [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] parancsára lerombolta Mongólia összes (több mint 700) kolostorát és ezreket gyilkolt le.<ref>[http://www.orientmag.com/8-30.htm Mongolia: The Buddha and the Khan] {{Wayback|url=http://www.orientmag.com/8-30.htm |date=20100818173717 }}. ''Orient'' magazine.</ref>