„Cannes-i fesztivál” változatai közötti eltérés

[[1962-es cannes-i filmfesztivál|1962]]-ben indították a [[Kritikusok Hete]] szekciót. A hivatalos válogatással párhuzamosan tartott, hét [[nagyjátékfilm]]et és hét [[rövidfilm]]et versenyeztető rendezvény célja, hogy ''„megbecsülésben részesítse a világ filmeseinek első és második alkotásait”''. Ezen tűnt fel először többek között [[Bernardo Bertolucci]], [[Ken Loach]], [[Wong Kar-wai]] és [[François Ozon]].<ref>{{Hiv-web |url=http://www.semainedelacritique.com/sites/rubrique.php3?id_rubrique=148 |cím=About International Critics' Week |kiadó=[SiC] |év=2008 |elérés=20080803 |archívurl=https://web.archive.org/web/20070812064224/http://www.semainedelacritique.com/sites/rubrique.php3?id_rubrique=148 |archívdátum=2007-08-12 }} {{en}}, {{fr}}</ref> Két évvel később a fesztivál azzal fejezte ki tiszteletét az [[1963]]-ban elhunyt [[Jean Cocteau]]-nak, hogy kinevezte a ''fesztivál örökös elnökének''. [[1965-ös cannes-i filmfesztivál|1965]]-ben újabb gesztusnak lehettünk tanúi: a fesztivál elnökének először választottak nőt, [[Olivia de Havilland]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[színész]]nő személyében.

Az 1968. évi események hatására [[1969-es cannes-i filmfesztivál|1969]]-ben létrehozták a [[Rendezők Kéthete]] szekciót, abból a célból, hogy bemutassa azokat a külföldi filmeket, amelyeknek rendezője még kevésbé ismert, és amelyek nem kerültek be a hivatalos válogatásba. A rendezvény jelmondata [[Pierre Kast]] rendező-filmesztéta kijelentése lett: ''„Minden film szabadnak és egyenlőnek születik”''.<ref>Az [[Emberi és polgári jogok nyilatkozata]] 1. cikkelyének parafrázisa.</ref> Mivel nem volt idő a hosszas válogatásra, az első alkalommal végül 62 nagyjátékfilmet és 26 rövidfilmet mutattak be,<ref>{{Hiv-web |url=http://www.quinzaine-realisateurs.com/go/histoire/ |cím=History of the Directors' Fortnight – 1969 |szerző= |munka= |kiadó=Quinzaine des Réalisateurs |év=2007 |elérés=20080803 |archívurl=https://web.archive.org/web/20070927210324/http://www.quinzaine-realisateurs.com/go/histoire/ |archívdátum=2007-09-27 }} {{en}}, {{fr}}</ref> bárki számára ingyenesen.

Az, hogy a fesztivál filmjeinek kiválasztása kezdetekben a beküldő állam feladatát képezte,<ref>Lásd e szócikk vonatkozó alfejezetét: [[#A_filmek_kiválasztása|A filmek kiválasztása]]</ref> időnként a [[diplomácia]]i és [[politika]]i szempontok térnyerését eredményezte a döntés meghozatalakor, s ez komolyabb esetekben a film [[cenzúra|cenzúrázásához]] vezetett a fesztiválrendezők részéről. A fesztivál akkori alapszabálya kimondta, hogy a filmek vetítése nem sértheti a Cannes-ban jelen lévő más országok érzékenységét (alapszabály 5. cikkelye<ref name="obs"/>). Így [[1951-es cannes-i filmfesztivál|1951]]-ben kivették a versenyfilmek közül [[Szergej Geraszimov]] ''Oszvobozsgyennij Kitaj'' című [[dokumentumfilm]]jét, a [[Szovjetunió|szovjet rezsim]] melletti [[propaganda]] miatt. Máskor a cenzúra külső politikai nyomásgyakorlás eredménye volt. [[1956-os cannes-i filmfesztivál|1956]]-ban a franciák engedtek [[Németország]] kérésének<ref>Jacques Mandelbaum francia filmtörténész állítása szerint [[Franciaország]] ''elébe ment'' ennek a kérésnek. Lásd: {{Hiv-web |url=http://www.lemonde.fr/web/article/0,1-0,36-805056,0.html |cím=« Nuit et Brouillard », affaire trouble |szerző=Jacques Mandelbaum |munka= |kiadó=Le Monde |formátum= |dátum=20060822 |elérés=20080803}} {{fr}}</ref> és visszahívták a hivatalos válogatásból [[Alain Resnais]] ''Sötétség és köd'' című [[dokumentumfilm]]jét, melyet a [[holokauszt]]ról, [[a Harmadik Birodalom koncentrációs táborai]]ról készített. Ez a cenzúra élénk tiltakozást váltott ki mind Franciaországban, mind pedig Németországban.<ref>{{Hiv-web |url=http://www.cndp.fr/Tice/Teledoc/dossiers/dossier_brouillard.htm |cím=Nuit et Brouillard |szerző= |munka= |kiadó=Centre National de la Documentation Pédagogique |formátum= |dátum=20050114 |elérés=20080803 }}{{Halott link|url=http://www.cndp.fr/Tice/Teledoc/dossiers/dossier_brouillard.htm |date=2018-07 }} {{fr}}</ref> [[1959-es cannes-i filmfesztivál|1959]]-ben ugyancsak Alain Resnais ''Szerelmem, Hirosima'' című filmjét hagyták ki a vetítésből a beválogatás ellenére, nehogy megsértse az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] küldöttséget.

A felháborodások végül nem maradtak következmények nélkül: e fesztivál óta ilyen okokból többé nem lehetett kivenni filmet a már közzétett válogatásból. [[2007-es cannes-i fesztivál|2007]]-ben az [[irán]]i kulturális minisztériumhoz köthető ''Farabi Filmalapítvány'' tiltakozott levélben a [[teherán]]i [[Franciaország|francia]] kultúrattasénál, mert szerintük [[Marjane Satrapi]] ''Persepolis'' című [[animációs film]]jének beválogatása ''„politikai, sőt kultúraellenes cselekedet volt”'', amely az ''„iszlám forradalom sikereinek és következményeinek valóságtól eltérő képét”'' festette le.<ref>{{Hiv-web |url=http://www.liberation.fr/actualite/monde/255105.FR.php |cím=Téhéran dénonce la présence de Persepolis à Cannes |szerző=AFP |munka= |kiadó=Libération |formátum= |dátum=20070521 |év= |hónap= |nap= |elérés=20080803}}{{Halott link|url=http://www.liberation.fr/actualite/monde/255105.FR.php |date=2018-07 }} {{fr}}</ref> A helyzet tehát 1959 óta sokat változott, a cenzúra szemmel láthatóan eltűnt, de a diplomáciai nyomásgyakorlás kísérlete még előfordul.

* [https://web.archive.org/web/20070528050846/http://www.ina-festivaldecannes.com/index.php?lng=en Tales of a Festival: remembering Cannes in sound and picture] {{en}}, {{fr}}