„Lítium” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
a →‎Kémiai jellemzők: - mondat egyszerűsítése
49. sor:
Egyéb ismert [[Biner vegyületek|biner]] (kétkomponensű) vegyületei közé tartoznak a halogenidek (LiF, LiCI, [[Lítium-bromid|LiBr]], [[Lítium-jodid|Lil]]), valamint a szulfid ({{chem|Li|2|S}}), a szuperoxid ([[Lítium-szuperoxid|{{chem|LiO|2}}]]) és a [[karbid]] ([[lítium-karbid|{{chem|Li|2|C|2}}]]). Sok más szervetlen vegyülete ismert, amelyben a lítium [[anion]]okhoz kötődve változatos sókat képez: borátok, amidok, [[lítium-karbonát|karbonát]], nitrát, vagy bórhidrid ({{chem|LiBH|4}}). Több szerves lítium reagens is ismert, amelyekben a [[szén]]atom és a lítiumatom között közvetlen [[kovalens kötés|kötés]] található, ezzel lényegében karbaniont hozva létre. Ezek rendkívül erős [[bázis (kémia)|bázisok]] és nukleofilok. Ezen lítiumorganikus vegyületek többségében a lítiumionok hajlamosak saját maguktól magas szimmetriájú klaszterekbe csoportosulni, ami viszonylag gyakori az alkálifém kationok között.<ref>{{Cite book|pages=3–40|url=https://books.google.com/books?id=z76sVepirh4C&pg=PA16|author=Sapse, Anne-Marie and von R. Schleyer, Paul |title=Lithium chemistry: a theoretical and experimental overview|publisher=Wiley-IEEE|year=1995|isbn=0-471-54930-4}}</ref> Nagyon kis hőmérsékleten kimutatták a LiHe létezését, amely egy nagyon gyengén kötött van der Waals-vegyület.<ref>{{Cite journal|author1=Bretislav Friedrich|title=APS Physics|volume =6|issue=|page=42|date=8 April 2013|url=http://physics.aps.org/articles/v6/42}}</ref>
 
Gáz halmazállapotban – bizonyos feltételek mellett – azt tapasztalták, hogy a lítium [[ferromágnesség]]et mutat.<ref>http://newsoffice.mit.edu/2009/magnetic-gas-0918</ref>
 
=== Izotópjai ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lítium