Wikipédia

„Francia–holland háború” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Hadi események 1672-ben: https://de.wikipedia.org/wiki/Büderich_(Wesel)
66. sor:
[[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] {{formatnum:120000}} katonával – a [[Dél-Németalföld|Spanyol-Németalföld]] területét kikerülve – átlépte az [[Hollandia|Egyesült Holland Tartományok]] területének határát. Nem szándékozott bekebelezni egész Hollandiát, de példát kívánt statuálni, és kereskedelmi engedményeket akart kicsikarni. Valódi célja egy Spanyolország elleni katonai fellépés kiprovokálása volt. Szövetségesként csatlakozott hozzá a [[Münsteri Püspökség]] és a [[Kölni Érsekség]].
 
A holland történészek és a néphagyomány 1672-t a „romlás esztendejének” ''(„Rampjaar”)'' nevezik. A francia csapatok szinte akadálytalanul nyomultak előre [[Liège]]-en ''(Lüttich)'' és [[Kleve|Klevén]]-n keresztül [[Gelderland]] tartományig, bevették [[Utrecht]] városát. A [[II. Louis de Bourbon-Condé|Condé hercege]] és a király által vezetett, [[Vesztfália|Vesztfáliában]] előnyomuló hadoszlopok elfoglalták a [[Rajna]] alsó szakaszán fekvő [[Orsoy]], [[Wesel]], [[Rheinberg]], [[Bürick]] (ma Wesel része) városokat, [[június 12.|Június 12-én]] a gelderlandi [[Tolhuis]] révnél átkeltek [[Rajna|Rajnán]]. Ugyanekkor a [[François-Henri de Montmorency-Luxembourg|François-Henri de Montmorency]], Luxembourg marsall elfoglalta [[Zwolle|Zwollét]]. [[Christoph Bernhard von Galen|Bernhard von Galen]] [[Münsteri Püspökség|münsteri püspök]] csapatai ostrom alá vették [[Groningen]] városát. [[Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne|Turenne marsall]] elfoglalta [[Arnhem]]et és [[Nijmegen]]t. A franciák elfoglalták Németalföld nagy részét, szinte [[Amszterdam]] kapujában álltak. [[François Michel Le Tellier de Louvois|Louvois hadügyminiszter]] tanácsára azonban XIV. Lajos úgy döntött, nem vonul a főváros ellen.
 
A végveszélybe jutott Holland Tartományok kormányzata már [[június 16.|június 16-ától]] folyamatosan követségeket küldött XIV. Lajoshoz. Készek voltak átengedni a [[Rajna]]-menti városokat, [[Maastricht]]ot, az egész [[Brabanti Hercegség]]et és [[Flandria]] holland részét is. Még {{formatnum:10000000}} [[livre]] hadikárpótlást is fizettek volna. De XIV. Lajos kevesellte a területi engedményeket és a [[római katolikus egyház]] jogainak helyreállítását is követelte. A hollandok ezt visszautasították, a tárgyalások megszakadtak.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Francia–holland_háború”