„Francia–holland háború” változatai közötti eltérés

A holland háború a [[devolúciós háború]] (1667–1668) közvetlen folytatásának tekinthető. 1667–ben a 29 éves [[XIV.&nbsp;Lajos francia király]] hódító hadjáratot vezetett a [[Dél-Németalföld|Spanyol-Németalföld]] elfoglalására, amelyet saját „jogszerű” birtokának tekintett. Az akcióban szövetségesének, az [[Hollandia|Egyesült Holland Tartományok Köztársaságának]] támogatására is számított.<ref>A konfliktus részletes előtörténetét lásd: Paul Sonnino: ''Louis XIV. and the origins of the Dutch War'', Cambridge/ New York/ New Rochelle 1988.</ref> A francia haderő sikeres hadműveletek során nyomult előre, elfoglalta Spanyol-Németalföldet, és a szintén spanyol birtok [[Franche-Comté]]t is. 1668 januárjában azonban [[Anglia]], [[Svédország]] és az [[Hollandia|Egyesült Holland Tartományok]] megkötötték a [[Hármas Szövetség (1668)|Hármas Szövetség]]et ''(„Triple Alliantie”, „Triple Alliance”),'' és Franciaországot közös hadüzenettel fenyegették meg, ha hódító hadjáratát azonnal le nem állítja. A túlerővel szembekerülő XIV. Lajos fegyverszünetet hirdetett. [[1668]]. [[május 2.|május 2]]-án vonakodva bár, de aláírta az [[Aacheni békeszerződés (1668)|aacheni békeszerződés]]t, amelynek értelmében csapatainak ki kellett vonulniuk az elfoglalt [[Franche-Comté]]ból, [[Besançon]] birodalmi városból (bár ezt megelőzően még lerombolták [[Gray (településHaute-Saône)|Gray]] és [[Dole (településJura)|Dole]] erődítményeit), ki kellett üríteniük a meghódított Spanyol-Németalföld nagy részét, csak 12 [[flandria]]i várost tarthatott meg: [[Lille]]-t, [[Tournai]]-t, [[Oudenarde]]-ot, [[Kortrijk|Courtrai]]-t, [[Furnes]]-t, [[Bergues]]-t, [[Douai]]-t a [[Scarpe]] folyóval, [[Binche]]-et, [[Charleroi]]-t, [[Ath]]ot és [[Armentières]]-t.