„Lehel kürtje” változatai közötti eltérés

a
ref jav
a (link)
a (ref jav)
[[Fájl:Hungary Jaszbereny Lehel-mod.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|„Lehel kürtje” a [[Jász Múzeum]]ban]]
[[Fájl:Horn of Lehel.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|1776-os ábrázolás, rézkarc]]
„Lehel kürtje” néven őriznek [[Jászberény]]ben, a [[Jász Múzeum]]ban egy [[elefántcsont]] kürtöt. A hangszer feltehetően [[Bizánci Birodalom|bizánci]] eredetű, a [[10. század|10]]–[[11. század]]ból való, 43 cm hosszú, a peremén egy darabka hiányzik belőle.<ref name="S155">{{h|Sárosi (1998.) |o=155. o.</ref>}} Soha nem került földbe, mindig megbecsült kegytárgyként őrizték valahol, ezért az is elképzelhető, hogy valóban államalapítás-kori emlék.{{refhely|Bóna (2000)|118. oldal}}
 
A jászberényi kürtöt először [[1642]]-ben említik a város tulajdonaként, azelőtti múltja nem ismert. A 18. század végéig ''jászkürt'' volt a neve, Jászberényben a jászok főkapitányának jelvényeként és ivókürtként használták ünnepélyes alkalmakkor. A kürtöt akkor még nem kapcsolták össze Lehel vezérrel, sőt a [[melk]]i [[Bencések|benedekrendi]] [[Melki apátság|apátságban]] őriztek „Lehel kürtje” gyanánt egy nagy [[Szarvasmarha|ökörszarv]]-[[Szarv|tülköt]].<ref name="Révai">Révai nagy lexikona – Lehel kürtje</ref>
A jászberényi kürt két felső sávjában szarvasvadászatot, oroszlánviadalt, [[kentaurok]] harcát és emberek párharcát bemutató jeleneteket faragott a művész. Az alsó két sávban a bizánci császári sas látható egy-egy [[griff]]el, valamint cirkuszi művészek, labdajátékosok és egy ülő [[Hárfa|hárfás]] a hangszerével.
 
A jászberényihez hasonló kürtöket feltehetően ivókürtnek is használták. A kürtök – a krónikák tanúsága szerint – a magyar nép legősibb eszközei közé tartoznak. A kürt nemcsak a magyaroknál, de más történelmi lovas népeknél is méltóságjelvény volt. Elsősorban szaruból, de nemritkán értékesebb anyagból, elefántcsontból is készítették és díszes faragványokkal ékesítették.<ref>{{h|Sárosi (1998.) |o=122. o.</ref>}} Európa különböző múzeumaiban a jászberényihez hasonló készítésű és származású kürt még 40 darab van,<ref{{h|Sárosi name(1998)|o="S155"/>155}} ezeket ''olifant''nak nevezik.
 
Állatszarvból készült bő menzúrájú, kürtszerű jelzőhangszerek használata a [[középkor]]i Európában már a 6. századtól dokumentálható. Legkorábbi ábrázolása az [[aacheni dóm]] szószékének elefántcsont-faragványán tűnik fel, majd a 8. század közepéről való [[Canterburyi zsoltárkönyv]] is ábrázol ilyen hangszert. Ezek elefántcsontból készült értékesebb változatai, az ''olifantok'' javarészt [[Bizánci Birodalom|Bizáncban]] készültek, de úgy tűnik, elsősorban nyugat-európai piacra. Egy elmélet szerint ezek a hangszerek Bizánc közvetítésével eredetileg [[Ázsia|Ázsiából]] származtak, de ezt semmilyen bizonyíték nem támasztja alá.<ref>{{h|John Henry van der Meer (1988.) |o=20. o.</ref>}}
 
== Források ==
* {{SárosiHangszer}}
* {{VanDerMeer}}
* {{hely|Bóna}}{{cite book |last= Bóna |first= István|authorlink= Bóna István |title= A magyarok és Európa a 9-10. században|publisher= MTA Történettudományi Intézete |year= 2000|isbn= 9 63 8312 67 X}}
* {{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Lehel kürtje|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/063/pc006371.html#2}}
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Források ==
* {{href|Sárosi (1998)}} '''Sárosi (1998):''' {{SárosiHangszer}}
* {{href|John Henry van der Meer (1988)}} '''John Henry van der Meer (1988):''' {{VanDerMeer}}
* {{hely|Bóna (2000)}} {{cite book |last= Bóna |first= István|authorlink= Bóna István |title= A magyarok és Európa a 9-10. században|publisher= MTA Történettudományi Intézete |year= 2000|isbn= 9 63 8312 67 X}}
* {{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Lehel kürtje|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/063/pc006371.html#2}}
 
== További információk ==