Wikipédia

„Magna Carta Libertatum” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
név pontosítása, nyelvhelyesség javítása
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
32. sor:
[[1832]]. [[október 15.|október 15-én]] [[Széchenyi István]] ([[1791]]-[[1860]]) Naplójában így ír: "Magna Carta és Aranybulla a kereszteshadjáratok következményeképpen úgyszólván egyazon agyból születtek. Anglia fokozatos kifejlődése révén tökéletes... Hogyan áll Magyarország, ahol annyi minden hátramaradt. Meg kell vizsgálni és össze kell hasonlítani a kettő mechanikáját és fokozatos kifejlődését - hogy Angliából a jót mindjárt befogadhassuk - nem pedig véres válság árán..."<ref>Széchenyi István: Napló. Bp., 2002. 636. old.</ref>.
 
A 19-20. század fordulóján élő jogtörténész, [[Timon Ákos]] ([[1850]]-[[1925]]) és [[Divéky Adorján]] ([[1880]]-[[1965]]) is rokonságot lát az [[1222]]-es [[Aranybulla]] és az 1215-ös Magna Carta között. Timon és Divéky a keresztes államok jogalkotásában, különösen az ún. ''jeruzsálemi assizákban'' látja a közös forrást, melyekkel mind [[II. András magyar király|II. András magyar királynak]]nak, mind az angoloknak volt alkalmuk megismerkedni a [[keresztes háborúk]] során. A magyar főnemesek közül olyanok is részt vettek a hadjáratban, akik később az Aranybulla aláírói között szerepelnek. Érintkezésüket a [[Jeruzsálemi Királyság]] nemeseivel a korabeli források alátámasztják, az ottani jogszokás pedig számos esetben megegyezik az Aranybullában foglaltakkal - így például a nevezetes ellenállási záradék esetében is. Mindezek alapján pedig valószínűsíthető, hogy a Magna Carta és az Aranybulla hasonlóságai annak köszönhetők, hogy egyes elemeik közös forrásból, a keresztes államok jogából kerültek átvételre. <ref>Eckhart Ferenc ismertetője: Divéky Adorján: Az Aranybulla és a jeruzsálemi királyság alkotmánya. Századok, 1933. LXVII. évf. 1-3. f. 97-98. o.</ref> A XX. században jelentős befolyásra tett szert a Magna Carta és az Aranybulla rokonítása - ezt az is jelzi, hogy [[Harold Harmsworth|Lord Rothermere]] nevezetes [[1927]]-es Daily Mailben megjelent cikkében ("Magyarország helyzete a nap alatt") maga is hivatkozik arra, hogy csak pár év választja el a két okmányt, azt sugalmazva, hogy rokonság lehet közöttük.
 
[[Eckhart Ferenc]] ([[1885]]-[[1957]]) ezzel szemben nem lát kapcsolatot a két dokumentum között, legfeljebb annyiban, hogy a "korszellem", a feudális jogfelfogás hasonlósága hozott létre hasonló jellegű dokumentumot. Eckhart bebizonyította, hogy a Magna Carta jogfelfogása sokkal fejlettebb, és a társadalom szélesebb rétegeinek javát szolgálta, mint az Aranybulla.<ref>Eckhart Ferenc: Magyar jogtörténet, 32-34. old.</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magna_Carta_Libertatum”