Főmenü megnyitása

Módosítások

a
hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
 
=== Január 26. ===
A különböző források szerint ezen a napon folyhatott le az a heves vita Rudolf és apja között, ami megszilárdította öngyilkossági szándékát. A későbbi visszaemlékezők között szerepelt Sophie Planker-Klaps, Stefánia komornája, aki leírta, hogy a trónörökös rendkívül zavartnak és összetörtnek tűnt, a keze remegett. Mint később Carl Beck <ref>[https://mayerlingarchiv.files.wordpress.com/2015/11/das-unredigierte-mayerling-manuskript-stand-03-11-2015.pdf Der Kriminalfall Mayerling ohne Mythos, 31. oldal]</ref> komornyiktól megtudta, hogy ez az apa és fia között lezajlott vita következménye lehetett. De [[Viktória német császárné|Viktória]] trónörökösné is arról számolt be, hogy Heinrich Reuss értesülései is ezt támasztják alá. Vladimir Lamsdorf már azt is kijelenti, hogy ez közvetlen kapcsolatba hozható a később történtekkel. Larisch grófné önigazoló visszaemlékezései szerint ezen a napon Rudolf felkereste őt a Grand Hotelben és arra kérte, próbálja lebeszélni a lányt az öngyilkosság gondolatáról.<ref>Hamann, 2008, 500-503. oldal</ref> A vita középpontjában az is állhatott, hogy másnap [[II. Vilmos német császár|Vilmos]] születésnapjára fényes ünnepélyt szerveztek, itt Rudolfnak, akit néhány nappal korábban a Schwarzgelb hasábjain a franciákhoz húzók vezérének neveztek, hitet kell majd tennie a német-osztrák barátság és a [[kettős szövetség]] meghosszabbításának támogatása mellett, ami ellen Rudolf hevesen tiltakozott.<ref>Hamann, 2008, 512-513. oldal</ref>
 
=== Január 27. ===
[[Fájl:Mayerling15.jpg|bélyegkép|A szülők egyetlen fiuk halottas ágyánál]]
[[Fájl:Crown Prince Rudolf 1889.jpg|bélyegkép|Rudolf a ravatalon]]
Azonnal megindult a gépezet Maria jelenlétének eltitkolására. Ferenc József a dolgok elrendezésére Paar grófot küldte. A Maria holttestét vizsgálók megállapították az öngyilkosság tényét, hogy így külön kivizsgálás nélkül lehessen eltemetni. Ezt a tényt azonban több nyilvánvaló adat is cáfolja. Ezek egyike a baloldali bemeneti seb, amit nem okozhatott magának, hiszen jobb kezes volt, emellett pedig a bal kezében egy zsebkendőt szorongatott, a kimeneti nyílás szélei szilánkosak voltak, a koponya egy részével együtt.<ref>Hamann, 2008, 549-550. oldal</ref> Maria holttestét azonnal eltávolították Rudolf mellől. [[január 31.|Január 31-én]] a mayerlingi kastélyból titokban a közeli [[Heiligenkreuzi apátság|heiligenkreuzi cisztercita apátság]]ba vitték, ott az öngyilkosok kriptájába helyezték. Az eseményen csak nagybátyja, [[Alexander Baltazzi]] és gyámja, [[Georg von Stockau|Stockau gróf]] vehettek részt, anyja megjelenését a rendőrfőnök nem engedélyezte. A Vetsera családot teljes hallgatásra kötelezték. (Maria holttestét csak jóval később helyezhették át mai sírhelyére, a [[Heiligenkreuz im Wienerwald|heiligenkreuzi]] községi temetőbe.) Másnap Paar gróf táviratot küldött Bécsbe, melynek tartalma csak annyi volt "Alles abgethan", vagyis minden elintézve.<ref>[http://www.origo.hu/hirmondo/tudomany/www.duke.edu/20150201-mayerling-rudolf-foherceg-osztrak-magyar-monarchia.html A mayerlingi vadászkastély máig élő rejtélye]</ref><ref name="Reference111">[http://www.spiegel.de/spiegel/print/d-43066420.html Bratfisch hat Wunderbar Gepfiffen - Der Spiegel 32/1960]</ref>
<ref name="Reference111">[http://www.spiegel.de/spiegel/print/d-43066420.html Bratfisch hat Wunderbar Gepfiffen - Der Spiegel 32/1960]</ref>
 
Január 31-én hajnali 2 órakor érkezett meg Rudolf holtteste a Hofburgba. Az orvos ekkor tájékoztatta Ferenc Józsefet az öngyilkosság tényéről és elkövetésének körülményeiről (többek között arról is, hogy Rudolf egy éjjeliszekrényre erősített tükör segítségével végezte el a pontos lövést).<ref>Hamann, 2008, 546. oldal</ref>
 
== Haláluk rejtélye ==
Az utolsó napok eseménye közt számos olyan történés fedezhető fel, amelyet a különböző elméletek pártolói másként, saját igazuk bizonyítására használnak fel. Mivel a tetthelyen nem volt helyszíni szemle és hivatalos rendőrségi jelentés sem készült, valamint a halottszemle és a boncolási jegyzőkönyvek is később íródtak és azok is ellentmondásosak, 50 körüli azon elmélet száma, amely az eseményeket igyekszenek megmagyarázni.<ref>Curtis D. MacDougall:=Understanding public opinion (W. C. Brown Co, 1969)</ref>.
 
=== Kettős öngyilkosság ===
Egy Frederic Wolf nevű allandi asztalos arról vallott, hogy apját kérték fel Mayerlingben az eset után arra, hogy a szobában esett károkat kijavítsa. Apja két nappal az eset után érkezett meg Mayerlinbe, és állítása szerint a hálószobában a bútorok fel voltak forgatva, és a falon is golyó ütötte nyomok voltak láthatóak. Az ágy mellett hatalmas vértócsáról számolt be, melynek eltávolításához a padlót is ki kellett cserélni. Elbeszélése szerint az ablak be volt törve és kintről egy létre volt a falhoz támasztva. Loschek vallomásában tagadta azt, hogy a trónörökös fején üvegcserepek lettek volna.<ref name="Reference444"/>
 
A Clemenceau-puccs története létezik olyan változatban is, hogy Rudolf együttműködött a franciákkal, és aktívan részt vett a puccs előkészítésében. E verzió szerint Rudolfot Bismarck éppen azért ölette volna meg, hogy megakadályozzák a tervezett államcsínyt, és elvágja a Monarchia lehetséges francia kapcsolatát. Emellett léteznek olyan feltevések is, hogy a hatalmára féltékeny császár állt Rudolf halála mögött.<ref>Heiszler Vilmos: A mayerlingi tragédia.Rudolf trónörökös halála in Rubicon, 2008/7-8. 48. oldal</ref>
<ref>Heiszler Vilmos: A mayerlingi tragédia.Rudolf trónörökös halála in Rubicon, 2008/7-8. 48. oldal</ref>
 
1953-ban [[Brüsszel]]ben jelent meg egy könyv (''La tragédie de Mayerling''), melynek szerzője magát Ugeknek nevezte, azt állítva, hogy egy régi magyar család sarja. Könyvében kifejti saját álláspontját Mayerlinggel kapcsolatban; Rudolfot [[Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg|Ferenc Ferdinánd]] ölette meg, pánszláv célok érdekében, mert véleménye szerint Ferenc Ferdinánd a szlávokban látta egy megerősödött Monarchia letéteményesét, segítségükkel akár területi növekedés is elérhetővé válik.<ref>[http://epa.oszk.hu/00800/00895/00022/pdf/00022.pdf Hírünk a világban, IV. évfolyam 1-2. szám]</ref> A szerző Rudnay Egyed volt, elmélete szerint Rudolfot egy szerelmi találka ürügyével csalták Mayerlingbe, és a biliárdteremben egy cseh tisztekből álló csoport székekkel és kardokkal agyonverte, majd Mariaval már fegyverrel végeztek, ahogy az odasiető Bauer fővadásszal is.<ref>[http://ekpafat-kistarogato.gportal.hu/gindex.php?pg=34333138&postid=876838 Vinczer Péter: Rudolf trónörökös - A történet ezzel nem ért véget - 5]</ref><ref>[http://magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/item/3164-a-k%C3%BClf%C3%B6ldi-magyars%C3%A1g-ideol%C3%B3gi%C3%A1ja/3164-a-k%C3%BClf%C3%B6ldi-magyars%C3%A1g-ideol%C3%B3gi%C3%A1ja?start=12 Baráth Tibor: A külföldi magyarság ideológiája - 13 (A mayerlingi tragédia új megvilágításban)]</ref>
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|történelem}}
 
[[Kategória:1889]]
[[Kategória:Osztrák–Magyar Monarchia]]
291 277

szerkesztés