„Fekete kő” változatai közötti eltérés

256 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2)
(3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2))
Egy másik legenda szerint a Fekete követ [[Gábriel arkangyal]] (Dzsibril angyal) adta [[Ábrahám (Biblia)|Ábrahámnak]], hogy építse házát vele. Azt is mesélik, hogy a kő felszínén megmaradt az arkangyal lábnyoma.
 
A sivatag homokjába hullott Fekete követ és a kő körüli kultuszt elsőként a [[Római Birodalom|római]] [[Diodórosz (történetíró)|Diodorus Siculus]] írta le [[i. e. 100]] körül. Az érdekes, fekete színű meteorit köré a pogány arabok már az ősidőkben szentélyt építettek. E szentély leírását [[Ptolemaiosz Klaudiosz|Ptolemaiosz]] hagyta az utókorra a ''Macorabá''t, azaz Mekkát bemutató, [[2. század|második századi]] írásaiban.<ref>Wensinck, A. J: ''Ka`ba; Az iszlám enciklopédiája'' IV. 318. oldal</ref> A korabeli krónikások szerint a Kába szentélyt Mohamed fiatal korában építette újjá, a Mekkát akkoriban uraló törzsek segítségével. Miután Mohamed a Fekete követ az ég felé emelve megtisztította a törzsi bálványoktól, egy ezüstkeretbe foglalva a szentély délkeleti sarkában helyezte el, és kötelességgé tette a Kábához tartó zarándoklat szokását.<ref>University of Southern California, ''Az iszlám prófétája'' – Életrajz, 2006.[http://www.usc.edu/dept/MSA/fundamentals/prophet/profbio.html] {{Wayback|url=http://www.usc.edu/dept/MSA/fundamentals/prophet/profbio.html |date=20060721113854 }}</ref> Világi történészek véleménye szerint ez a történet csupán Mohamed dicsőítését szolgálja, valóságtartalma kevés, de készséggel elismerik, hogy a Fekete kő tisztelete már az iszlám kialakulása előtt is létezett.
 
„Sok történet szól a Fekete kő mágikus erejéről. Az egyik szerint Abaha, egy abesszin katona megesküdött, hogy lerombolja a Kábát. De amikor seregével Mekkához ért, az elefántja letérdelt, és nem volt hajlandó bemenni a városba. Aztán csapatba verődött madarak érkeztek, és köveket zúdítottak a seregre, amely visszavonulásra kényszerült.”<ref name=autogenerated1 />
Sok muszlim szemében a Kő csak egy „egyszerű kő”. Egyszer, amikor [[I. Omár kalifa|Omár bin al-Hattáb]], a második [[kalifa]] megcsókolta a Fekete követ, azt mondta az egybegyűltek füle hallatára:
:''„Én tudom, hogy te csak egy kő vagy, nem segíthetsz, és nem árthatsz nekem semmit, és ha nem láttam volna Allah prófétáját ekként cselekedni, én sem tennék így.”''<ref>University of Southern California; ''Zarándoklat (Háddzs)'' 2006. augusztus [http://www.usc.edu/dept/MSA/fundamentals/hadithsunnah/bukhari/026.sbt.html#002.026.667] {{Wayback|url=http://www.usc.edu/dept/MSA/fundamentals/hadithsunnah/bukhari/026.sbt.html |date=20060830145427 }}</ref>
Sok-sok muzulmán követte Omár példáját: megadják a tiszteletet a Fekete kőnek, mert ezt sugallja szeretetük és tiszteletük Mohamed iránt, aki a szentély átépítésekor a követ a Kábába helyezte. „A kő érintése vagy csókja csupán egy szabadon választott cselekedet, nem kötelesség, vagy előírás. Azok, akik a követ – amely az egyetlen, amely megmaradt a szent építményből, amelyet Ábrahám próféta, az arabok ősatyja épített – megcsókolják vagy megérintik, nem azért teszik, mert hisznek a kőben vagy felsőbbrendű tulajdonsággal ruháznák azt fel. Egyedül Istenben hisznek.”<ref>Dr. Anwar Aimen: ''Zarándoklat'', Terebess Ázsia E-tár</ref>
 
* [http://epa.oszk.hu/00800/00804/00064/4646.html Dr. Rashwan Mohamed Kairo: ''Az iszlám pillérei'']
* [http://www.ujexodus.hu/index.php?cikk=280 Grüll Tibor: ''Allah szava – Isten szava?'']
* [https://web.archive.org/web/20080611152734/http://www.saudiaramcoworld.com/issue/197406/the.ka.bah.house.of.god.htm Információ a Kábáról, különös tekintettel a Fekete kő státuszára]
* [http://mb-soft.com/believe/txh/kaaba.htm Általános információk a Kábáról és a Fekete kőről]
 
240 395

szerkesztés