„Bukott angyal” változatai közötti eltérés

Ez a magyarázat az [[Henoch|Énokh három könyve]] címen ismert [[Apokrif iratok|apokrif]] gyűjteményben fordul elő, amelyről az [[Ószövetség]] is említést tesz. Eszerint Isten az angyalok egy kiválasztott csoportját bízta meg azzal, hogy segédkezzenek az [[Arkangyal]]oknak az [[Édenkert]] létrehozásánál. Ezt a csoportot ''Felvigyázók''nak hívták. Amikor a Felvigyázók leereszkedtek a földre, meglátták az emberek leányait és szerelembe estek velük. Felfedték az ember előtt a mennyek néhány titkát, mint az égitestek mozgását ([[asztrológia]]), a fegyverkészítés művészetét (páncélkészítés), és az arcfestés és a [[parfüm]]ök használatát. Néhányuk még feleséget is vett magához és utódokat nemzett, [[óriás]]okat, akiket Nefilimnek hívtak. Isten úgy megharagudott ezek után, hogy kitiltotta őket a mennyekből, halandóvá tette és [[démon]]okká változtatta. Majd [[Özönvíz)|özönvizet]] küldött rájuk, hogy elmossa az óriások pusztításának nyomait. A történetről a vízözön előzményeként a [[Teremtés Könyve]] (6:1–4) is említést tesz, ott azonban nem angyalok, hanem „Isten fiai” szerepelnek.

Ez a történet szól [[Lucifer]] lázadásáról, akit a középkorban a Sátánnal azonosítottak. A [[Vénusz|Hajnalcsillag]] ([[latin nyelv|latinul]] ''Lucifer'') túlzottan törtetővé és ön központúváönközpontúvá vált, és hogy az erejét megmutassa, a saját trónját olyan magasra akarta emelni, mint Isten trónja. Ezért aztán letaszították az [[Alvilág]]ba. A történet valószínűleg a régi kánaáni vallásból ered, említése [[Ézsaiás könyve|Ézsaiás könyvében]] található (Ézsaiás könyve 14:12).