„Jankó János (néprajzkutató)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
[[1888]] tavaszán afrikai útra indult (Algír, Tunisz, Tripolisz), utazását hírlapi cikkeiért kapott honoráriumokból, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara ösztöndíjából fedezte.
Afrikai kutatásai a [[Nílus]] deltájára és annak közvetlen környékére irányultak. Munkája közben hosszan tartó lázzal járó maláriát kapott.
Gyógyulása után ismét Afrikába utazott, geológiai tanulmányokat végzett, majd az észak-afrikai kézműves iparról gyűjtött adatokat.
[[1890]]-ben bölcseletdoktori oklevelet nyert földrajzból, antropológiából és növénytanból; a [[Magyar Földrajzi Társaság]] titkárának választotta meg.
33. sor:
[[1894]]-ben kinevezték a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] néprajzi osztályának igazgatójává, [[Xántus János (etnológus)|Xantus János]] örökébe.
[[1896]]-ban részt vállat a földrajzi és néprajzi társulatok működésében és az ezredéves kiállítás néprajzi osztályának rendezésében.
1896-ban néprajzi gyűjteményeket tanulmányozott [[Helsinki]]ben és [[Oroszország]]ban: [[Szentpétervár]]t, [[Moszkva|Moszkvában]] és [[Nyizsnyij Novgorod]]ban. [[Zichy Jenő]] harmadik expedíciójának tagjaként [[1897]]-[[1898]]-ban a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázustól]] a [[Volga]] deltáig, majd onnan a szibériai [[Tobolszk]]ig vándorolt, végül az osztjákok szállásterületeire utazott, részben az expedícióval, nagyobb részben attól különválva.
Fiatalon, egyik erdélyi gyűjtőútján hunyt el [[1902]]-ben. Emlékére a Magyar Néprajzi Társaság [[1969]]-ben Jankó János-díjat alapított, melyet fiatal néprajzkutatóknak adományoznak kiemelkedő tudományos teljesítményük elismeréséül.
62. sor:
[[Kép:Czege-Nagy-Jugan.jpg|bélyegkép|240px|Cége a Nagy-Jugan völgyében (Szibéria). Dr. Jankó János ''A magyar halászat eredete'' című könyvéből (1900).]]
Tobolszkban vásárolt egy kimustrált vitorláshajót, felfogadott öt evezőst és társaitól elválva, a kormányzó ajánlólevelével zsebében kezdte meg kutatóútját az osztjákok között. Több mint két hónapig – néhány nap kivételével – ez a kishajó, (később egy még kisebb) volt közlekedési- és szállítóeszköze, raktára, szállása, részben munkahelye is. Útján végig a helyi közigazgatás
*Július 5-én indult el az [[Irtis]]en lefelé és öt nap alatt Gyemjanszkoje faluba ért. Itt négy napig időzött, kikérdezte a vásárra odaérkezett osztjákokat, embertani méréseket végzett.
| |||