„Napnyugta” változatai közötti eltérés

213 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bevezetés kieg. +bold)
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{nincs forrás}}
[[Fájl:Sunset 2007-1.jpg|300px|thumb|A napnyugtát megelőző pillanat az [[Atlanti-óceán]] partján, [[Porto Covo]], [[Portugália]]]]
'''Napnyugtának''' vagy '''naplementének''' nevezzük azt a [[nap (időegység)|napi]] rendszerességgel lejátszódó jelenséget, mely során a [[Föld]] forgásának következtében a [[Nap]] eltűnik a nyugati[[nyugat]]i horizonton[[horizont]]on. Az [[Csillagászat|asztronómia]] tudománya szerint a napnyugta az a pillanat, amikor a napkorong legfelsőbb része is eltűnik a látóhatár alatt.
 
A [[Nap]]ból érkező sugarak az atmoszférában fénytörést szenvednek, ezért mikor a [[Nap]]ot lenyugodni látjuk, az valójában már egy napátmérőnyivel a horizont alatt található.
Szürkületnek[[Szürkület]]nek a napnyugtától a teljes besötétedésig tartó időszakot nevezzük. A szürkület vége és az [[éjszaka]] kezdete az az időpont, mikor a [[Nap]] már 18°-kal a látóhatár alatt van.
 
Az [[északi sarkkörtőlsarkkör]]től északra[[észak]]ra, ill. a [[déli sarkkörtőlsarkkör]]től délre[[dél]]re a naplemente nem következik be napi rendszerességgel, csupán évente egyszer a hat hónapig tartó sarki nappal és a sarki éjszaka váltakozásakor.
 
A napnyugta következtében különleges légköri állapotok alakulnak ki, akárcsak a napkorong és a környező égbolt [[narancs (szín)|narancssárga]] színezettsége.
 
== A napnyugta időpontja és lejátszódásának folyamata ==
A napnyugta időpontja változik az év folyamán. Függ a földi szemlélő földrajzi helyzetétől is, tekintettel a szélességi fokokra és a tengerszint feletti magasságra.
 
Tavasszal a nappalok egyre hosszabbodnak, és a napnyugta időpontja kitolódik. A legkésőbbi napnyugta az északi féltekén a szemlélő pozíciójától függően [[június]] végén, ill. [[július]] elején következik be. A legkorábbi napnyugta szintén nem pontosan a téli napfordulókor van, hanem legkevesebb két héttel hamarabb, ismét a megfigyelő pozíciójától függően. Az északi féltekén ez az időpont általában november végére vagy december elejére esik. Ennek magyarázata a [[fénytörés]].
 
A déli féltekén ugyanezek a jelenségek játszódnak le, csak a dátumok különbözőek: a legkorábbi napnyugta pár héttel [[június 21.|június 21]]-e előtt, a legkésőbbi pedig nem sokkal [[december 21.|december 21]]-e után következik be.
 
Az [[Egyenlítő]]n és környékén a napnyugta időpontja az év folyamán csupán pár percet mozog oda-vissza a szoláris dél időpontjával együtt. Ezeket a mozgásokat az [[analemma]] grafikon írja le. Itt általában 18 óra körül van napnyugta.
 
A napkorong függetlenül a megfigyelő helyzetétől a márciusitól a szeptemberi [[nap-éj egyenlőség|napéjegyenlőség]]ig az égbolt északnyugati részén, a szeptemberitől a márciusi napéjegyenlőségig pedig az égbolt délnyugati részén nyugszik le. Napéjegyenlőségkor az összes földi megfigyelő számára a [[Nap]] pontosan nyugaton nyugszik.
 
Mivel a napkelte és a napnyugta időpontja az a pillanat, amikor a napkorong felső része (nem pedig a középső) megjelenik, ill. eltűnik, a nappal még napéjegyenlőségkor is mintegy 10 perccel hosszabb, mint az éjszaka. Ehhez hozzájárul az is, hogy mikor a Nap már valójában lenyugodott, a [[refrakció]] következtében még mindig a látóhatár felett található.
 
== Színek ==
A [[Nap]] eredeti [[fehér]] színű fénye a levegőmolekulákon, ill. a levegőben található szennyezőanyagok molekuláin szóródik. A rövid hullámhosszú sugarak, akárcsak a zöld vagy a kék színűek, nagyobb mértékben szóródnak, mint a hosszú hullámhosszúak, mint a vörös vagy a narancssárga. Napkeltekor, ill. naplementekor a napsugaraknak vastag levegőrétegen kell áthaladniuk, a [[zöld]] és [[kék]] sugarak szóródnak, a [[vörös]] és a narancssárga pedig dominánssá válik. Azonban ezek a hosszú hullámhosszú sugarak is kisebb mértékben szóródnak, narancs és vörös színt kölcsönözve a környező égboltnak és a felhőknek.
 
A rövid hullámhosszú sugarak a [[Rayleigh-szórás]] következtében vesznek el, mely során ezen sugarak saját hullámhosszuknál kisebb (d<50nm) szemcséken szóródnak.
A szóródás másik típusa a [[Mie-féle szóródás]], mely során a sugarak a 600nm-nél nagyobb szemcséken szóródnak. A Mie-féle szóródás nélkül naplementekor csupán a horizont mentén egy keskeny sávban venne fel az égbolt vöröses színárnyalatot, a többi része megmaradna kék, ritkábban zöld színűnek.
 
A naplemente színei általában sokkal jellegzetesebbek és ragyogóbbak, mint a [[napkelte]] színei, este ugyanis a levegő több szennyezőanyagot tartalmaz. [[Tűzhányó|Vulkán]]kitörések esetén a [[troposzféra|troposzférába]] kerülő vulkáni hamu a naplemente színeit tompítja, míg azok a kilövellt anyagok, amelyek a [[sztratoszféra|sztratoszférába]] kerülnek, sokkal élénkebbé teszik a naplemente színeit és látványosabbá a jelenséget. Bizonyos esetekben napkelte előtt, ill. napnyugta után látható az égbolton az ún. „[[Zöld sugár|zöld villanás]]” is.
 
== Az égtájak elnevezései ==
Névtelen felhasználó