„Napnyugta” változatai közötti eltérés

'''Napnyugtának''' vagy '''naplementének''' nevezzük azt a [[nap (időegység)|napi]] rendszerességgel lejátszódó jelenséget, mely során a [[Föld]] forgásának következtében a [[Nap]] eltűnik a [[nyugat]]inyugati [[horizont]]onhorizonton. Az [[Csillagászat|asztronómia]] tudománya szerint a napnyugta az a pillanat, amikor a napkorong legfelsőbb része is eltűnik a látóhatár alatt.

[[Szürkület]]nekSzürkületnek a napnyugtától a teljes besötétedésig tartó időszakot nevezzük. A szürkület vége és az [[éjszaka]] kezdete az az időpont, mikor a [[Nap]] már 18°-kal a látóhatár alatt van.

Az [[északi sarkkör]]tőlsarkkörtől [[észak]]raészakra, ill. a [[déli sarkkör]]tőlsarkkörtől [[dél]]redélre a naplemente nem következik be napi rendszerességgel, csupán évente egyszer a hat hónapig tartó sarki nappal és a sarki éjszaka váltakozásakor.

A napnyugta következtében különleges légköri állapotok alakulnak ki, akárcsak a napkorong és a környező égbolt [[narancs (szín)|narancssárga]] színezettsége.

Tavasszal a nappalok egyre hosszabbodnak, és a napnyugta időpontja kitolódik. A legkésőbbi napnyugta az északi féltekén a szemlélő pozíciójától függően [[június]] végén, ill. [[július]] elején következik be. A legkorábbi napnyugta szintén nem pontosan a téli napfordulókor van, hanem legkevesebb két héttel hamarabb, ismét a megfigyelő pozíciójától függően. Az északi féltekén ez az időpont általában november végére vagy december elejére esik. Ennek magyarázata a [[fénytörés]].

Az [[Egyenlítő]]n és környékén a napnyugta időpontja az év folyamán csupán pár percet mozog oda-vissza a szoláris dél időpontjával együtt. Ezeket a mozgásokat az [[analemma]] grafikon írja le. Itt általában 18 óra körül van napnyugta.

A napkorong függetlenül a megfigyelő helyzetétől a márciusitól a szeptemberi [[nap-éj egyenlőség|napéjegyenlőség]]ig az égbolt északnyugati részén, a szeptemberitől a márciusi napéjegyenlőségig pedig az égbolt délnyugati részén nyugszik le. Napéjegyenlőségkor az összes földi megfigyelő számára a [[Nap]] pontosan nyugaton nyugszik.

A [[Nap]] eredeti [[fehér]] színű fénye a levegőmolekulákon, ill. a levegőben található szennyezőanyagok molekuláin szóródik. A rövid hullámhosszú sugarak, akárcsak a zöld vagy a kék színűek, nagyobb mértékben szóródnak, mint a hosszú hullámhosszúak, mint a vörös vagy a narancssárga. Napkeltekor, ill. naplementekor a napsugaraknak vastag levegőrétegen kell áthaladniuk, a [[zöld]] és [[kék]] sugarak szóródnak, a [[vörös]] és a narancssárga pedig dominánssá válik. Azonban ezek a hosszú hullámhosszú sugarak is kisebb mértékben szóródnak, narancs és vörös színt kölcsönözve a környező égboltnak és a felhőknek.

A naplemente színei általában sokkal jellegzetesebbek és ragyogóbbak, mint a [[napkelte]] színei, este ugyanis a levegő több szennyezőanyagot tartalmaz. [[Tűzhányó|Vulkán]]kitörések esetén a [[troposzféra|troposzférába]] kerülő vulkáni hamu a naplemente színeit tompítja, míg azok a kilövellt anyagok, amelyek a [[sztratoszféra|sztratoszférába]] kerülnek, sokkal élénkebbé teszik a naplemente színeit és látványosabbá a jelenséget. Bizonyos esetekben napkelte előtt, ill. napnyugta után látható az égbolton az ún. „[[Zöld sugár|zöld villanás]]” is.